Öcsöd

Öcsöd
József Attila Emlékház, az egykori református népiskola, ahol a költő 1911-től 1912-ig tanult
Öcsöd címere
Öcsöd neve rovásírással
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Kunszentmártoni
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Molnár András (független)[1]
Irányítószám	5451
Körzethívószám	56
Népesség
Teljes népesség	3018 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	31,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	103,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 59″, k. h. 20° 23′ 30″46.89971, 20.3915846.899710°N 20.391580°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 59″, k. h. 20° 23′ 30″46.89971, 20.3915846.899710°N 20.391580°E
Öcsöd Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Öcsöd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Öcsöd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.

Fekvése

Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén a Hármas-Körös mellett. Vasútvonal nem érinti, de a településen áthaladó 44-es főút mind Kecskemét, mind Békéscsaba irányából jó elérhetőségi lehetőséget biztosít.

Folyami átkelőhely, északi irányban a Körös-hídon áthaladó 4627-es út köti össze a megye északabbra fekvő vidékeivel.

Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, mely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.

Története

Öcsöd a Váradi regestrumban már mint falu szerepel 1217-ben. Ezt az első települést valószínűleg a tatárjárás pusztította el. 1421-ben Zsigmond király Öcsöd-pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta.

A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lett. A puszta újból benépesült, egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztították el és a 17. század elejéig csupán romokat jelent.

Amikor Öcsöd a Rédeyeké lett, harmadszor települt újra a falu 1612-től. Az új lakosság Heves, illetve Békés vármegyei, akikhez Abaúj vármegyéből felsődobszai reformátusok csatlakoztak. Ez a falu a Rákóczi-szabadságharc alatt újra elpusztult, majd a szatmári béke után újratelepült a környékbe szétszóródottakból. 1715-ben a szegedi királyi kamarától védlevelet is szereztek.

A Körös az akkori közlekedési lehetőségek közül kedvező szállítási lehetőséget, míg a relatíve magas terepszint az árvizek elleni védettséget, és kedvező átkelési lehetőséget biztosított a Körösön.

A Körös szabályozása a települést folyópart nélkülivé tette, s a környék is árvízmentessé vált, az új közlekedési lehetőség, a vasút elkerülte a községet. Ezek összességében hátrányosan hatottak a település fejlődésére.

1950-ben az addig Békés vármegyéhez tartozó települést Szolnok megyéhez csatolták át.

Öcsöd határa bővelkedik honfoglalás- és Árpád-kori lelőhelyekben, hiszen területén öt középkori falu is létezett a 16. század végéig. Az ármentesítő és vízszabályozó munkák következtében megnövekedett szántóterületen jelentős tanyásodás indult meg a 19. században. A település egész történetében a mezőgazdaság meghatározó. Népessége a századforduló óta apad, de különösen erős a csökkenés az 1970-es évek vége óta.^{[pontosabban?]}

Kiemelt épületei közül műemléki országos védettséget élvez az 1784-ben épített református templom. Helyi védettséget élvez a József Attila Múzeum épülete, valamint a zsidó temető. A gyermek József Attila két esztendőt töltött a községben. Védettség alá vonták a lelkészi hivatalt, a községháza épületét, valamint a település belső területét, amely még őrzi a régi település „zugos” voltát, a halászfalut.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Molnár Bálint (független)^[3]
• 1994–1998: Molnár Bálint (független)^[4]
• 1998–2002: Molnár Bálint (független)^[5]
• 2002–2006: Molnár Bálint (független)^[6]
• 2006–2010: Molnár Bálint (független)^[7]
• 2010–2014: Molnár Bálint (független)^[8]
• 2014–2019: Molnár Bálint Gábor (független)^[9]
• 2019–2024: Soha Attila (független)^[10]
• 2024– : Molnár András (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2024 között

Lakosok száma	4125	3972	3851	3734	3723	3546	3313	3362	3024	3018
	1990	1993	1997	2000	2003	2007	2010	2013	2021	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,4%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9%, református 27,6%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 31,2% (28,4% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 83%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,2% volt református, 6,4% római katolikus, 3,3% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 23,4% felekezeten kívüli (49,6% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Református templom
• Egykori Kun-ház, a jelenlegi orvosi rendelő
• Zsidó temető, a kunszentmártoni út mellett, előtte holokauszt-emlékmű
• József Attila Emlékház, az egykori református népiskola, ahol József Attila az 1911/1912-es tanévben megkezdte elemi iskolai tanulmányait, amíg Öcsödön lakott (1910-1912 között).

Híres emberek

• Gyerekkorában egy ideig itt nevelkedett József Attila költő.
• Itt született 1904. december 29-én Olasz János színművész.
• Itt született 1922. január 1-jén Farkas Antal színművész.
• Itt született 1954. december 12-én Izbéki Gábor újságíró.

Jegyzetek

1. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
4. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
5. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
6. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
7. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
8. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
9. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
10. Öcsöd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
12. Öcsöd Helységnévtár
13. Öcsöd Helységnévtár

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal (magyar)
• Öcsöd.lap.hu - linkgyűjtemény

• Magyarország-portál
• Földrajzportál