Ömböly | |||
Ömböly országhatár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Nyírbátori | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Andricsák Andrea (független)[1] | ||
Irányítószám | 4373 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 333 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 15,22 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 30,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 42′, k. h. 22° 13′47.700000°N 22.216667°EKoordináták: é. sz. 47° 42′, k. h. 22° 13′47.700000°N 22.216667°E | |||
Ömböly weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ömböly témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ömböly község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
A vármegye és a Nyírség délkeleti részén helyezkedik el, közvetlenül a magyar-román határ mellett. A megyeszékhely, Nyíregyháza 68, a környező kisebb települések közül Nyírbátor 21, Bátorliget 9, Nyírvasvári 16, Penészlek pedig 10 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Bátorliget, északnyugat felől Piricse, nyugat felől Nyírbéltek, délnyugat felől pedig Penészlek. Határszéle keleten és délkeleten, összesen több mint 12 kilométer hosszan egybeesik az államhatárral, a legközelebbi település a határ túloldalán Károlyipuszta (Horea).
Csak közúton közelíthető meg, Nyírbéltek felől, a 4906-os útból kiágazó 49 133-as számú mellékúton. Bár ez az út ma csak a központjáig vezet, korábban folytatódott Károlyipuszta és Szaniszló (Sanislău) felé, azonban Románia schengeni csatlakozásáig nem lesz határforgalom a települések között, csupán szombatonként nyitják meg az országhatárt pár órára.
Neve a német Embrich személynév rövidített alakjából való. Más változat szerint jelentése: láp, ingovány, a falu környéki lápos vidékre utalva.
Nevét az oklevelek 1298-ban említik először, mint a Kaplonyhoz tartozó Endes birtokát.
A 14. században a Vetéssy család és a Bagossy család pereskedett a birtoklásáért.
1406-ban a Csomaközy család család birtoka volt, majd a Károlyi család lett a tulajdonosa, s az övék maradt a következő évszázadokban is.
1516-ban már csak mint pusztaságot jegyzik, valószínű, hogy a jobbágyfelkelés alatt néptelenedett el.
Ömböly, a Kaplony nemzetség-hez tartozó Károlyi család birtoka, régen Szaniszló település határához tartozott (ma Románia területére esik), és két részből állt, Ömbölyből és Zsuzsanna-majorból. Az egymástól mintegy három kilométer távolságra fekvő tanyai települések gazdasági központja Zsuzsanna-major volt.
Ömböly területének helyén a múlt század elején még csupán egy erdészlak állt, később pedig az úgynevezett Zömbölyi csárda. A közelben állt még Károly-major is, azonban a trianoni döntést követően az is román területre került.
Ömbölyt és Zsuzsanna-majort 1947-ben önálló faluvá vonták össze. Az új település a régi, középkori falu nevét, az Ömböly nevet vette fel. A falu lakosai a régi Ömbölyt Kisömbölynek, a Zsuzsanna-majort pedig Nagyömbölynek is nevezik.
A település 1950-től a piricsei székhelyű közös tanácsú község egyik része volt; a járások 1983-as megszüntetése előtt is, majd azok 2013-as újraszervezése óta is a Nyírbátori járáshoz tartozott, illetve tartozik. A hivatalos ügyintézések helyszíne a községben élők számára ma is a piricsei közös önkormányzati hivatal.
2014. szeptember 21-én elkészült a Szaniszló felé vezető út.[3]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 411 | 401 | 452 | 351 | 312 | 329 | 333 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,5% románnak, 0,5% ukránnak mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 11,9%, görögkatolikus 38,6%, felekezeten kívüli 2,4% (4,8% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt római katolikus, 13,5% református, 24,7% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,3% ortodox, 5,8% felekezeten kívüli (25,6% nem válaszolt).[14]