Újtelek | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Bács-Kiskun | ||
Járás | Kalocsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Simon Sándor Róbertné (független)[1] | ||
Irányítószám | 6337 | ||
Körzethívószám | 78 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 351 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,51 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 35′, k. h. 19° 04′46.583333°N 19.066667°EKoordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 19° 04′46.583333°N 19.066667°E | |||
Újtelek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Újtelek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Újtelek község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.
A Kalocsai Sárköz nevű mélyfekvésű területen fekszik, a névadó várostól, Kalocsától légvonalban mintegy 8,5, közúton nagyjából 14 kilométerre, az 5308-as út mentén. Két, egykor elkülönülő településrész alkotja, a délebben elhelyezkedő Keserűtelek és az északabbi fekvésű Résztelek, melyek mára lényegében összenőttek.
Északi szomszédja Dunapataj, egyébként minden irányból Szakmárhoz tartozó kisebb-nagyobb különálló településrészek veszik körbe, ráadásul ezek úgyszólván mindegyike (Felsőerek, Alsóerek, Gombolyag és Öregtény is) csak e község felől közelíthető meg, az 5308-as útból kiágazó alsóbbrendű utakon.
Újtelek 1986. január 1-jén jött létre Résztelek és Keserűtelek egyesítésével, és 1991. január elsején vált önállóvá Szakmártól.
Résztelek és Keserűtelek Kalocsa ún. szállásai – a városhoz tartozó földterületen kialakult települések – voltak, melyek önálló községgé fejlődtek, majd 1884-ben több más szállással együtt hivatalosan is elszakadtak a várostól, négy külön községet alkotva. Később Keserűtelek és Résztelek Szakmár társközsége lettek. A település lakói a pota néprajzi csoporthoz tartoznak.
A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 355 | 356 | 333 | 355 | 336 | 364 | 351 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 71,4%-a magyarnak, 0,6% németnek, 1,1% románnak mondta magát (28,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 5%, felekezeten kívüli 4,5% (28,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 3,6% németnek, 0,6% románnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,6% volt római katolikus, 6,8% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (35,1% nem válaszolt).[12]