Úti kaland

Úti kaland
(4 passi fra le nuvole)
1942-es olasz film
RendezőAlessandro Blasetti
ProducerGiuseppe Amato
Műfaj
ForgatókönyvíróCesare Zavattini
Piero Tellini
Giuseppe Amato
Aldo De Benedetti
A. Blasetti
FőszerepbenGino Cervi
Adriana Benetti
ZeneAlessandro Cicognini
OperatőrVáclav Vích
VágóMario Serandrei
DíszlettervezőVirgilio Marchi
Gyártás
GyártóCines
Ország Olaszország
Nyelvolasz
Játékidő95 perc
Forgalmazás
ForgalmazóEnte Nazionale Industrie Cinematografiche
BemutatóOlaszország 1942. december 23.
Magyarország 1943
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Úti kaland témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Úti kaland (eredeti olasz címe Quattro passi fra le nuvole) 1942-ben bemutatott fekete-fehér olasz filmvíjáték, rendezte Alessandro Blasetti. Az olasz cím szó szerinti fordítása: Négy lépés a fellegekben.

A filmet úgy tartják számon, mint a legelső olasz neorealista alkotások egyikét.

Cselekménye

[szerkesztés]

A cselekmény középpontjában jelentéktelen hős áll, az egyszerű történet hol mulatságos, hol megható. A hétköznapi életet részletezően mutatja be a film.

Paolo Bianchi kereskedelmi ügynök üzleti útra indul, és felesége kellemetlen modora megkönnyíti az elválást. A zsúfolt vonaton átadja helyét egy szomorkodó, magányos lánynak, és amikor a lánynak összeütközése támad az idegeskedő kalauzzal, védelmébe veszi. Autóbuszon folytatja útját és itt újra találkozik a lánnyal. Az autóbusz egy kisebb baleset miatt megszakítja útját, alig pár lépésnyire a lány lakásától. Paolo egy darabon elkíséri, és érdeklődésére a lány, Maria bevallja, hogy egy férfi elcsábította, majd elhagyta, ő pedig most gyereket vár. A szüleinél akar maradni, de fél a szigorú, rideg erkölcsű apjától. Paolo vigasztalja, majd elköszön, mert indul az autóbusz. A lány félénken megkéri, hogy kísérje haza és egy időre játssza el a férj szerepét. Paolo megrémül, majd morogva beleegyezik.

Otthon az apa előbb felháborodik, majd megbékül, lakodalmi vacsorát csapnak, közben a lány rosszul lesz, kiderül terhessége, általános az öröm. Paolo a kertben tölti az éjszakát. Reggelre egy fénykép alapján az apa rájön, hogy Paolo nős ember, aki így kénytelen felfedni az igazságot, a nagyapa pedig tanúsítja, hogy a férfi a kertben aludt. A sok kellemetlen helyzet után Paolo nyugodtan hagyja el a házat és folytatja útját.

Otthon a szűk városi lakásban újra elkezdődnek a szürke hétköznapok. Paolo savanyú felesége ingerült megjegyzései közben gondol vissza a szép falusi házra és a szelíd, kedves Mariára.

Fogadtatása

[szerkesztés]

A korabeli olasz kritika elismeréssel fogadta a filmet. Giuseppe de Santis olasz rendező lelkesen üdvözölte, hogy Blasetti „visszatért a realizmushoz”, és hogy megértette és megvalósította „a forgatókönyvben rejlő poézist.”[1] „Blasetti a fasizmus és a háború éveiben merészen bemutatta az addig észre sem vett kisember szürke hétköznapjait, vívódásait, keserves életét… Semmi kétség: nagy alkotás volt, mestermű.” – írta Nemeskürty István 1958-ban.[2]

A filmet 1956-ban francia-olasz koprodukcióban újraforgatták Mario Soldati író, rendező irányításával, a főszerepeket Fernandel és Giulia Rubini alakította. Eredeti francia címe: Sous le ciel de la Provence (magyarul ’Provence ege alatt’), Magyarországon viszont ez az utóbbi film kapta az 1942-es film eredeti címét: Négy lépés a fellegekben.

Szereplők

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Idézi Nemeskürty István, i. m.
  2. ↑ Nemeskürty István (1958. június 15.). Két film – egy forgatókönyv. Filmvilág 1. évf. (9. szám). (Hozzáférés: 2024. január 22.) 

Források

[szerkesztés]