Štefan Tiso | |
Štefan Tiso | |
Az Első Szlovák Köztársaság Miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1944. szeptember 5. – 1945. április 3. | |
Előd | Vojtech Tuka |
Utód | Vladimír Mečiar (Csehszlovákia felbomlása után, 1993-tól) |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1897. október 18. Nagybiccse, Osztrák–Magyar Monarchia |
Elhunyt | 1959. március 28. (61 évesen) Mírov, Csehszlovákia |
Párt | Szlovák Néppárt |
Foglalkozás | ügyvéd, politikus |
Iskolái | Comenius Egyetem Jogtudományi Kar |
Vallás | katolikus |
Štefan Tiso (Tisza István, Nagybiccse, 1897. október 18. – Mírov, 1959. március 28.), szlovák ügyvéd, fasiszta politikus. Az 1938–1945 közötti első Szlovák Köztársaság harmadik miniszterelnöke. Jozef Tiso unokaöccse.
1915-ben érettségizett, majd harcolt az első világháborúban a keleti fronton. 1916-ban orosz fogságba esett. 1918-ban csatlakozott a Csehszlovák Légióhoz, majd Pozsonyban jogot tanult.
Miután elvégezte a jogot, Trencsénben lett bíró. 1938-ban a területi bíróság elnöke lett. 1939-ben Pozsonyba költözött, ahol ő lett a Legfelső Bíróság elnöke az akkor már a csehektől független Szlovákiában.
1944 szeptemberében Szlovákia elnöke, Jozef Tiso kinevezte miniszterelnöknek, és egyben ő látta el az igazságügyi miniszteri és a külügyminiszteri posztot is. 1945. áprilisban Ausztriába emigrált, de május 8-án átadták a csehszlovákoknak.
1947 novemberében 30 év börtönbüntetésre ítélték. Börtönben halt meg 1959. március 28-án.