Albaret-le-Comtal

Albaret-le-Comtal
Albaret-le-Comtal címere
Albaret-le-Comtal címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióLanguedoc-Roussillon
MegyeLozère
KerületMende
KantonFournels
TelepüléstársulásHautes Terres Településtársulás
PolgármesterClément Donnadieu (2014–2020)
INSEE-kód48001
Irányítószám48310
Népesség
Teljes népesség151 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség6,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1012 m
Terület29,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 30″, k. h. 3° 07′ 38″44.875000°N 3.127222°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 30″, k. h. 3° 07′ 38″44.875000°N 3.127222°E
Albaret-le-Comtal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Albaret-le-Comtal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Albaret-le-Comtal - község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 186 lakosa volt. A falu legfontosabb gazdasági ágazata a tejtermelő szarvasmarhatartás.

Fekvése

[szerkesztés]

Albaret-le-Comtal a Margeride-hegység nyugati előterében fekszik, 1012 méteres (a községterület 740-1161 méteres) tengerszint feletti magasságban. Nyugati határát a Bès folyó (melynek vizét a grandvali gáttal felduzzasztották) szurdoka, északi határát pedig a Peyrebesse patak alkotja. Ez a két vízfolyás egyben Lozère és Cantal megyék határát is alkotja. A község területének 26%-át (783 hektár) erdő borítja.[2]

Nyugatról Maurines és Fridefont, északkeletről Faverolles, Saint-Marc és Saint-Just, keletről Les Monts-Verts, délről pedig Arzenc-d’Apcher és Termes községekkel határos. A D12-es út köti össze Fournels-lel (7 km), a D65-ös pedig Saint-Chély-d’Apcher-val (15 km).

A község központja Albaret és a tőle 1 km-re a Rau patak völgyében fekvő Albaret-le-Bas, hozzátartoznak Le Crouzet, Andes, La Bastide és Montaigut tanyák is.

Története

[szerkesztés]

A falu már a Római Birodalom idejében létezett, nevét a nyírfa latin nevéből (betulus alba) származtatják. A középkorban kolostor létesült itt, mely a mende-i püspökség alá tartozott. A falu a történelmi Gévaudan és Auvergne tartományok határán fekszik. 1917-1919 között kis vízierőművet építettek (Centrale du Vergne), mely a Saint-Chély-d´Apcher-i kohászat számára termelt áramot.[3] Az elvándorlás következtében 1793-1999 között a község lakosságszáma ¼-ére csökkent. A községben egy ortopédiai felszereléseket gyártó üzem (Delcros) működik.[2]

Demográfia

[szerkesztés]
Év Lakosság
1793 817
1851 792
1876 661
1901 585
1936 513
Év Lakosság
1946 459
1954 351
1962 349
1968 303
Év Lakosság
1975 273
1982 248
1990 227
1999 198
2010 194

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Román stílusú temploma a 13. században épült, harangtornya különlegességnek számít (négy harang egymás fölött). A templom berendezéséhez tartoznak Szent József és Keresztelő Szent János faszobrai, valamint egy 18. századi Szűz Mária-szobor. A templom falán napórát helyeztek el, mellette pedig két vaskeresztet, melyeknek fő motívumai a liliom, a nap és a hold.
  • A Puech de Montaigut 1136 méteres csúcsán felállított 7 méter magas vaskereszttől szép kilátás nyílik a Margeride- és a Cantal-hegységekre.
  • Régi útmenti keresztek láthatóak Montaigutnál, valamint a Saint-Chély-d’Apcherbe vezető út mellett a Le Crouzet-i elágazásnál.
  • Az első világháború áldozatainak emlékművét 1924-ben állították.[3]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Populations légales 2021
  2. a b Archivált másolat. [2007. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
  3. a b Archivált másolat. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)