Ambrózy Sándor

Ambrózy Sándor
SzületettAmbrózy Sándor
1903. szeptember 7.
Budapest, magyar
Elhunyt1992. december 15. (89 évesen)
Budapest, magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrászművész, restaurátor
SírhelyeFarkasréti temető (21/2-1-196)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrózy Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ambrózy Sándor (Budapest, 1903. szeptember 7. – Budapest, 1992. december 15.) magyar szobrászművész, restaurátor, pályája kezdetén ökölvívó és futó.[3]

Élete

[szerkesztés]

1921–1922-ben a Képzőművészeti Iskolában tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán Orbán Antal és Szentgyörgyi István tanítványaként folytatta tanulmányait. 1923–1924 között külföldi tanulmányúton vett részt. 1925–1927 között tanársegéd volt a főiskolán. 1930-ban elnyerte a Magyar Ökölvívó Szövetség pályadíját a szövetség emlékplakettjének megtervezésére. „A MÖSz elnöksége annyira meg volt elégedve a művész munkájával, hogy újabb megbízatást is adott neki. A közelgő Európa-bajnokságra az azon résztvevők részére emlékérmet is csináltat a szövetség. Ennek mintáját szintén Ambrózy Sándor készítette el. A plaketten a ring kötele mögött az a pillanat van megörökítve, amikor a bíró a győztes kezét felemelve, annak diadalát hirdeti ki.”[4] 1931 után rendszeresen részt vett az országos tárlatokon. 1940-ben nagy sikert aratott sportágazatokat ábrázoló szobraival a Sportdíjkiállításon, ahol a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az ő és Dabóczy Mihály műveit vásárolta meg.[5]

Az 1956-ban rommá lőtt budapesti Szent Rókus-kápolna Callmeyer Ferenc tervei alapján végzett helyreállítása során a homlokzati szobrokból 1957-ben többet ő készített el. Szent Imre alakjában titkon Maléter Pál arcvonásait idézte meg.[6] 1959–1960 között a budapesti Szent Anna-templomban restaurátor. Az 1970-es évek közepén az egri dómnál álló, Marco Casagrande által készített Szent István szobrot restaurálta. Nevét az egyes sportágak jellemző mozdulatait ábrázoló művei tették ismertté, melyek közül a Herendi Porcelángyár több alkotást is porcelán dísztárgyként sokszorosított.

Csoportos kiállításai (válogatás)

[szerkesztés]

Művei (válogatás)

[szerkesztés]
  • Horthy Miklós (büszt), 1934[7]
  • Síelő (Herendi porcelán is)
  • Kesztyűt felvevő bokszoló (Herendi porcelán is)
  • Fürdés után (akt, 1931)[8]
  • Szeged-Móravárosi Szent Kereszt felmagasztalása templom Mária oltárának modern Madonnája, 1933[9]
  • Szent Imre, 1934. (A szentendrei római katolikus fiúiskolában állították fel 1934. február 28-án.)[10]
  • Női fej, 1936 (kisplasztika).[11]
  • Gerelyvető (1940 körül)[12]
  • Súlydobó (1940 körül)[12]
  • Futónő (1940 körül)[13]
  • Sífutó (1940 körül)[13]
  • Énekes István síremléke, Fiumei Úti Sírkert, 1940.[14]

Köztéri művei

[szerkesztés]
  • Gyümölcsszedők (kő dombormű, 1959, Inota, Béke Művelődési Ház)
  • Két kő dombormű (1964, Nyíregyháza, ravatalozó). A nyíregyházi új ravatalozó épületére hét darab dombormű kompozíció került, amelyek közül kettőt-kettőt Ambrózy Sándor és Palotay Gyula, hármat pedig Stöcken Károly készített.[15]
  • Irodalom (mészkő, 1966, Budai Várnegyed, Hunyady udvar).
  • Szent Pál-,[16] István-, László-, Imre-szobrok Budapesten a Szent Rókus-kápolna homlokzatán.[17]
  • Egyéb köztéri műveiből lásd Köztérkép oldalát![18]

Művei közgyűjteményekben

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  2. ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ Kókai Imre: A szobornak nemcsak szépsége van. Ország-Világ, 1968. február 7. 6. szám.
  4. ↑ Nemzeti Sport, 1930. január 17. 11. szám.
  5. ↑ Szépművészet, 1940. 1. szám. Művészeti élet.
  6. ↑ Túl a legendán. Több százan nézték meg az első nap a Szent Imre kiállítást. Fejér megyei Hírlap 2007. augusztus 13. 188. szám.
  7. ↑ Ambrózy Sándor szobrász éppen a kormányzó büsztjét formázza 1934. február 25-én Horthy pedig tengerészegyenruhában ül modellt. Turbucz Dávid könyvének címlapja.
  8. ↑ Téli tárlat a Műcsarnokban. Budapesti Hírlap, 1931. december 20. 289. szám.
  9. ↑ Nemzeti Ujság, 1933. június 25. 142. szám.
  10. ↑ Nemzeti Ujság, 1934. március 4.
  11. ↑ A hetvenöt esztendős Országos Magyar Képzőművészeti Társulat jubiláris kiállítása a Műcsarnokban. Pesti Hírlap, 1936. május 3. 102. szám.
  12. ↑ a b Sportszobrok kiállítása. Képes sport, 1940. március 5. 10. szám
  13. ↑ a b Sportdíjkiállítás. Néptanítók Lapja, 1940. március 15. 6. szám.
  14. ↑ Nemzeti Sport, 1940. július 21. 140. szám.
  15. ↑ Művészet, 1964. 7. szám
  16. ↑ A Kortárs magyar művészeti lexikon által említett Szent Pál szobor soha nem volt látható a Rókus-kápolna homlokzatán.
  17. ↑ Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  18. ↑ Köztérkép, Ambrózy Sándor alkotásai

Források

[szerkesztés]