Angelo Soliman

Angelo Soliman
Angelo Soliman 1750-ben
Angelo Soliman 1750-ben
Született1721[1][2]
Nigéria
Elhunyt1796. november 21. (74-75 évesen)[3][4][5]
Bécs[5][4]
Állampolgárságanigériai
Foglalkozása
Halál okaagyi érkatasztrófa
A Wikimédia Commons tartalmaz Angelo Soliman témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Angelo Soliman, született Mmadi Make (kb. 1721 – 1796), prominens osztrák szabadkőműves. Nagy ismertséget és jelentőséget szerzett a korabeli bécsi társadalomban és az itt működő szabadkőműves páholyokban.

Élete

[szerkesztés]

Angelo Soliman, születési nevén Mmadi Make, feltehetőleg a kanuri népcsoport Magumi törzséből származott,[6][7] a mai Nigéria és Kamerun területéről. Gyermekkorában fogságba esett és rabszolgaként Marseille-be, majd onnan egy messinai misszionárius háztartásába került, ahol kiváló oktatásban részesült. Az Angelo nevet a messinai háztartás egy másik szolgájától, Angelinától, iránta érzett szeretete és tisztelete jeléül vette fel. Születésének napjaként, szeptember 11-ét választotta, amely megkeresztelésének napja volt.

1734-ben Georg Christian von Lobkowitz hercegnek, Szicília császári kormányzójának adták ajándékba. Angelo lett ettől kezdve a herceg inasa és útitársa, aki végigkísérte őt Európát átszelő katonai hadjáratain és egy alkalommal megmentette a herceg életét is, ami nagyban hozzájárult Soliman társadalmi felemelkedéséhez. Lobkowitz herceg halála után József Vencel liechtensteini herceg bécsi háztartásába került, ahol fő szolgává emelkedett. Később I. Alajos liechtensteini herceg örökösének oktatója lett.[8][9] 1768. február 6-án feleségül vette a fiatal nemes özvegyet, Magdalena Christianit, François Etienne de Kellermann, Bonaparte Napóleon marsalljának, Valmy hercegének nővérét.[10] Solimant nagyon tisztelték Bécs szellemi köreiben. II. József osztrák császár és Franz Moritz von Lacy gróf barátjának számított. 1783-ban csatlakozott a True Concord (Zur Wahren Eintracht) szabadkőműves páholyhoz, amelynek tagsága a korabeli Bécs befolyásos művészeiből és tudósaiból állt, tagjaik között volt Wolfgang Amadeus Mozart és Joseph Haydn zenészek, valamint Kazinczy Ferenc magyar költő is. A páholy nyilvántartásai szerint Soliman és Mozart többször is találkoztak. Valószínű, hogy Mozart Szöktetés a szerájból (1782) című operájának Selim Basa karakterét Solimanról mintázta.[11] Soliman a szabadkőműves páholy nagymesterévé vált és segített megváltoztatni annak rituáléit, amibe tudományos elemek is bekerültek.[12] Ez az új szabadkőműves irányzat az egész európai szabadkőműves gyakorlatokra nagy hatással volt. Solimánt a szabadkőműves rítusokban máig "a tiszta szabadkőműves gondolkodás atyjaként" ünneplik, nevét általában "Angelus Solimanus" néven írják.[13]

Solimant kortársai az afrikai asszimiláció tökéletes modelljének tekintették, ugyanakkor ellentmondásos fordulat a történetében, hogy halála után szó szerint az "afrikai faj" mintájává vált. Magas társadalmi helyzete, valamint szabadkőműves tagsága sem akadályozhatta meg posztumusz kizsákmányolását, aminek végső státusza a "mumifikált mór" lett.[14] Keresztény temetkezés helyett Solimant – a császári természettudományi gyűjtemény igazgatójának kérésére – megnyúzták, kitömték és kiállítási tárgyat készítettek belőle az egzotikus, érdekes és különleges látnivalókat bemutató, Furcsaságok Tárházában.[15][16][17] A strucctollakkal és üveggyöngyökkel díszített múmia, 1806-ig állt a kitömött állatok mellett. Bécs jó hírű szellemi géniusza az egzotikus állatok preparált példányává silányult. Az etnológusok végső soron megfosztották méltóságától és szellemi örökségétől, hiszen egy idealizált afrikai vademberként tárgyiasították.

Solimán lánya Josefine apja testének végső nyugalomba helyezésével kapcsolatban írt beadványai rendre elutasításra kerültek. Az 1848 októberi forradalom alatt Soliman múmiája elégett. Halotti maszkja, amelyet 1796-os agyvérzését követő halála után készítettek, a badeni Rollett Múzeumban tekinthető meg.[18] Angel Soliman közvetlen leszármazottja volt Eduard von Feuchtersleben osztrák író.[19]

Megjelenése a kultúrában

[szerkesztés]

Péterfy Gergely Kitömött barbár (2014) című regénye Angelo Soliman és Kazinczy Ferenc barátságát dolgozza fel.[20][21]

További információk

[szerkesztés]
  • Élveboncolás. Közelítések Péterfy Gergely Kitömött barbár című regényéhez; szerk. Beszkid Judit, Melhardt Gergő, Szemes Botond, Tátrai Szilárd; Pesti Kalligram, Bp., 2022

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  2. ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Angelo_Soliman, Angelo Soliman, 2017. október 9.
  4. ↑ a b Soliman, Angelo (BLKÖ)
  5. ↑ a b Angelo, Soliman (BLKÖ)
  6. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  7. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  8. ↑ Geschichte der Afrikanistik in Österreich: Angelo Soliman (English Translation). [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
  9. ↑ Angelo Soliman und seine Freunde im Adel und in der geistigen Elite (Németül). (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  10. ↑ Wilhelm. A. Bauer, A. Soliman, Hochfürstlische Der Mohr, W. Sauer (Hg), 1922 
  11. ↑ Virtuelles Learning Center | Mozarthaus Vienna. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  12. ↑ Steele, Tom (2007). Knowledge Is Power! The Rise and Fall of European Popular Educational Movements, 1848–1939. Peter Lang. p. 315. ISBN 978-3-03910-563-2. 
  13. ↑ Moore, Keith; 32, Keith Moore (2008). Freemasonry, Greek Philosophy, the Prince Hall Fraternity and the Egyptian (African) World Connection. AuthorHouse. ISBN 9781438909059. 
  14. ↑ Iris Wigger, Katrin Klein (2009). "Bruder Mohr". Angelo Soliman und der Rassismus der Aufklärung. In: Entfremdete Körper. Rassismus als Leichenschändung. Ed. Wulf D. Hund. Bielefeld: Transcript. pp. 81–115. ISBN 978-3-8376-1151-9 
  15. ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  16. ↑ Archivált másolat. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
  17. ↑ Seipel, W. (1996). Mummies and Ethics in the Museum. In: Human Mummies. Ed. Konrad Spindler et al. Vienna: Springer. pp. 3–7. ISBN 3-211-82659-9. These circumstances are omitted in the early biographical notes by the Abbé Henri Grégoire – for an English translation see: Biographical Account of the Negro Angelo Soliman. In: The Monthly Repository, Vol. XI, No. CXXVII, 1816, pp. 373 - 376 
  18. ↑ Monika FIRLA, Angelo Soliman. Ein Wiener Afrikaner im 18. Jahrhundert, 62 Seiten (erschienen 2004 – vergriffen). (Hozzáférés: 2021. január 10.)
  19. ↑ Wilhelm A. Bauer, Angelo Soliman, der hochfürstliche Mohr. Ein exotisches Kapital Alt-Wien. Vienna: Gerlach & Wiedling, 1922 
  20. ↑ Péterfy Gergely 1966-: Kitömött barbár regény. 6. kiad. 2019. ISBN 978-963-468-099-4 Hozzáférés: 2021. január 9.  
  21. ↑ Péterfy, Gergely 1966-: Der ausgestopfte Barbar Roman. Buda, György 1945-–LZ. Nischen Verlag. ISBN 978-3-9503906-2-9 Hozzáférés: 2021. január 10.  

Források

[szerkesztés]