Baracs (település)

Nem tévesztendő össze a következőkkel: Barcs és Baracska.
Baracs
Baracs címere
Baracs címere		 Baracs zászlaja
Baracs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterVárai Róbert (független)[1]
Irányítószám2426
Körzethívószám25
Népesség
Teljes népesség3458 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség61,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság146[3] m
Terület55,18 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 38″, k. h. 18° 51′ 59″46.910519°N 18.866389°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 38″, k. h. 18° 51′ 59″46.910519°N 18.866389°E
Baracs (Fejér vármegye)
Baracs
Baracs
Pozíció Fejér vármegye térképén
Baracs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baracs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baracs község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Közép-Dunántúli régióban, Fejér vármegye délkeleti csücskében fekszik, Dunaújvárostól 5 kilométerre délnyugatra. A 6-os főútról Budapest irányából a 6221-es úton, Dunaföldvár felől pedig a 62 121-esen, illetve mindkét irányból az M6-os autópályáról közelíthető meg. Határszélét nyugaton a 6228-as út is érinti, de a lakott területeit elkerüli.

A település két részből áll: a kisebb lélekszámú Templomosból és a falu központi részét képező, sűrűbben lakott Apátszállásból. Apátszállásnak és Templomosnak külön-külön postai irányítószáma van: Templomosé 2426, Apátszállásé 2427.

Története

[szerkesztés]
Bővebben: Annamatia

A település Apátszállás nevű részén Árpád-kori temetőt és mellette templomromokat tártak fel. E romok köveiből épült 1850 táján a falu mai temploma.

A falu neve fennmaradt oklevélben 1276-ban bukkan fel először, Boroch alakban. Feltehetően erről a Baracsról származott az a Baracs nemzetség, melynek tagja volt az a jómódú Barlcus is, akinek felesége, Gyung, Myske comes (ispán) leánya 1276-ban vámosi (Veszprém vm) hozományáról végrendelkezett.

Ugyancsak feltevésszerűen helyezhető ide az udvarnok származású Jajab lakhelye, akit IV. László király 1281-ben a nemesek közé emelt a baracsi előhegyen levő szőlőivel.

A 18. században Baracs területe a Paksy család birtoka volt.

Baracson született Korniss Károly, aki az 1848/49-es szabadságharcban főhadnagyként szolgált.

Baracs a 20. század elején szerveződött önálló faluvá több tanyából és pusztából. Széchenyi Antalné birtokát a XX. század első felében felosztották. 1926-tól 1928-ig háromharangos templom épült Apátszálláson.

Az 1940-es évektől betelepítéseket végeztek, hogy önálló települést hozzanak létre. Sokgyermekes földműves családok költöztek a faluba, hogy új életet kezdjenek. Ehhez házat és több kisebb parcellát is kaptak a községtől és a magyar államtól. (1943 szeptemberében különvonat hozta ide, a ciszterci rend előszállási birtokára, a mai Apátszállásra a Borsod és Heves vármegyéből származó telepescsaládok első csoportjait.)

A második világháború után a baracsiak mezőgazdasági termelőszövetkezetekben (Mg. Tsz.-ekben) folytatták a termelést. A baracsi Béke Mg. Tsz.-ből jött létre 2002-ben az AGROBARACS zrt, amely 1650 hektár szántóföldön, 170 hektár réten és 90 hektár erdőn gazdálkodik. Sertés- és szarvasmarha tenyésztéssel is foglalkozik.

1954-től nyílt meg Baracs község óvodája. A Széchenyi Zsigmond Általános Iskolában és Művészeti Alapiskolában néptáncot, zenét, és rajzot is tanítanak. Az iskola neve korábban Apátszállási Általános Iskola volt, Széchenyi Zsigmond gróf nevét 1998-ban vette fel a gróf özvegyének engedélyével. Igazgatásilag ehhez az iskolához tartozik az előszállási és a kisapostagi általános iskola is. A Baracsi Könyvtár 90 négyzetméteres alapterületű. Az iskola 2018-ban lett 70 éves, a község új óvodáját pedig ünnepélyes keretek között 2018. július 11-én adták át. A tervek szerint hamarosan[mikor?] megkezdődik a faluban a bölcsődei nevelés is.

1992-ben alapították meg a Baracsi Sportegyesületet, amely eddig 3 felnőtt, egy ifjúsági címet nyert el, és már megyei osztályba is bejutott.

Baracs helyi sajtója, a Baracsi Szó független havilap.

1998 óta az idősek napközi otthonában üzemel Baracs Község Önkormányzatának Gyermekjóléti Szolgáltatása is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Makó József (független)[6]
  • 1994–1998: Makó József (független)[7]
  • 1998–2002: Makó József (független)[8]
  • 2002–2006: Meggyes Lászlóné (független)[9]
  • 2006–2010: Makó József (MSZP)[10]
  • 2010–2014: Karvalics Ottó (Fidesz)[11]
  • 2014–2019: Várai Róbert (független)[12]
  • 2019–2024: Várai Róbert (független)[13]
  • 2024– : Várai Róbert (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3360
3385
3362
3530
3471
3469
3458
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,9%, református 4,2%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 31,7% (27,7% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 89,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,5% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, szlovénnek, szlováknak és horvátnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20% volt római katolikus, 3,7% református, 1,1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 29,3% felekezeten kívüli (42,6% nem válaszolt).[15]

Infrastruktúra

[szerkesztés]

2002-ben alakult meg az Agrobaracs Mezőgazdasági Zrt., amely a község legnagyobb személyi foglalkoztatója. A legnagyobb ipari vállalkozás a faluban a Behán Acélszerkezeti Kft., amely 120 főt foglalkoztat. Az 1950-es években kiépült Dunaújváros és ipara szintén jelentős vonzerővel bír a lakosság körében. A Dunai Vasmű és a Papírgyár is sok munkahelyet ad a település lakosságának. Az elmúlt évtizedekben új utcák nyíltak, portalanított utak, kulturális és szociális intézmények létesültek. A település határában, közvetlenül a 6-os főút mellett halászcsárda és sportrepülőtér is várja vendégeit.

Baracs környéke - légifotó

Sport

[szerkesztés]
  • A Baracs SE (férfi-és női szakosztály egyaránt) a megyei labdarúgó bajnokság I. osztályában szerepel. A Széchenyi Zsigmond Általános Iskola tornászai, atlétái és kézilabdás játékosai is szép eredményeket értek már el mind megyei, mind országos szinten.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • A Templomoson épített Boldogságos Szűz Mária nevű római katolikus templom és Korniss Károly, valamint Farkas István sírja a templomosi falurész temetőjében
  • A Baracs-kisapostagi reptér
  • A baracsi halászcsárda, és az azt övező Duna-part
  • A halastó
  • A Szitányi-kastély romjai a Baracsi Lovardánál
  • A Baracs-Dunaújvárosi Szabadidőpark
  • A kerékpárút és az ahhoz tartozó hidak a patak fölött
  • A Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom Apátszálláson
  • Bartók Béla Baracson gyűjtötte a ,,Béreslegény, jól megrakd a szekered..." című híres népdalt 1906-ban.
  • A Mária-park Baracs vezér mellszobrával
  • A Baracsi Lovas Sportegyesület
  • A Fehér Akác Vendéglő
  • A Rádió Szokol

Civil élet

[szerkesztés]
  • ·       Annamatia Templomosért Baráti Kör
  • BEBE (Baracsi Egymásért Baráti Egyesület)
  • ·       Baracs Polgárőr Egyesület
  • ·       Baracsért Közalapítvány
  • ·       Baracsi Horgászegyesület
  • ·       Baracsi Média Egyesület
  • ·       Baracsi Nagycsaládos Egyesület
  • ·       Baracsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • ·       A Barátság Nyugdíjas Egyesület az apátszállási időseket fogja össze; vegyes népdalkórusa és versmondói több megyei és országos versenyen is sikereket értek már el.
  • ·       Családokért Önkormányzati Társulás
  • ·       Erdélyi Baráti Kör
  • ·       Francia Baráti Kör
  • ·       A Naplemente Nyugdíjas Klub a templomosi nyugdíjasoknak nyújt szabadidős elfoglaltságot.

Baracson minden év május elsején megrendezik az ún. Civil Napot, ahol a község számos civil szervezete zeneszó mellett bográcsban ételeket készít, palacsintát és lángost süt, a helyi boltok pedig szponzorként szintén részt vesznek az eseményen fagylalt és italok árusításával. A rendezvényt változatos programok és csapatversenyek színesítik (élő zene, kamionhúzó-verseny, sörivó verseny, homokfoci stb.).

1997-ben elevenítette fel az akkor megalakult Baracsi Nagycsaládosok Egyesülete a szüreti felvonulás és bál hagyományát, amit azóta is megtartanak minden október második vasárnapja (a búcsú napja) előtti szombaton. A környék egyik legszínvonalasabb szüreti rendezvénye. A résztvevők 15 km hosszú útvonalon 15 megállóval, 15-20 kocsival, hintóval (melyek egy része a környező falvakból való), tucatnyi csikóssal, a falu két táncegyüttesén kívül vendég táncosokkal vonulnak végig az utcákon, megtáncoltatva a falu apraját-nagyját.

További községi szintű, évente megtartott, fontosabb összejövetelek:

  • Halászlé-főző verseny
  • Baracs-Kisapostag Repülősnap
  • Szemétszedés (önkéntes alapon)
  • Falukarácsony
  • Lecsófőző fesztivál (A BEBE, azaz a Baracsi Egymásért Baráti Egyesület szervezésében)
  • Augusztus 20. megünneplése, a falunap
  • Farsangi bál
  • Széchenyi-hét (A baracsi Széchenyi Zsigmond Általános Iskola által szervezett rendezvénysorozat tanulmányi versenyekkel, néptáncfesztivállal)
  • Nőnapi bál
  • Locsolóbál
  • Horgászbál
  • Szülői munkaközösségi bál
  • Katalin-bál
  • Mikulás-buli
  • Szilveszter, pótszilveszter

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Baracs, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  11. ↑ Barcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  12. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  13. ↑ Baracs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  14. ↑ Baracs Helységnévtár
  15. ↑ Baracs Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Mezőfalva Nagyvenyim Dunaújváros
Daruszentmiklós

Észak
Nyugat  Baracs  Kelet
Dél

Kisapostag
Előszállás Dunaföldvár Duna folyó