Bekölce | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Bélapátfalvai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dorkó Valéria (független)[1] | ||
Irányítószám | 3343 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 590 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 42,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,77 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 04′ 48″, k. h. 20° 16′ 27″48.079950°N 20.274110°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 48″, k. h. 20° 16′ 27″48.079950°N 20.274110°E | |||
Bekölce weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bekölce témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bekölce község Heves vármegyében, a Bélapátfalvai járásban, Eger vonzáskörzetében.
A szomszédos településektől, Borsodnádasdtól 7 kilométerre, Egercsehitől 3 kilométerre, Mikófalvától 5 kilométerre, Szentdomonkostól 9 kilométerre helyezkedik el, a Bekölcei-patak mentén, a Heves–Borsodi-dombság délkeleti határán, a Bükk-vidék területén. A járási központ, Bélapátfalva 8 kilométerre található, míg a vármegyeszékhely, Eger 26 kilométerre.
A település legfontosabb megközelítési útvonala az Egercsehit Mikófalvával összekötő 2510-es út, ez dél felől Szabadság út néven éri el a faluközpontot, majd onnan egy iránytörést követően Béke út néven, a Bekölcei-patak folyásával nagyjából párhuzamosan, keleti irányban hagyja el a község közigazgatási területét. Egy rövid szakaszon érinti Bekölce területét, a központtól nyugat-északnyugati irányban a 25-ös főút is, onnan – az 50+850-es kilométerszelvénytől – a 25 105-ös út vezet a településre, ez a község tényleges főutcája (helyi neve, a 2510-es eléréséig ugyancsak Béke út).
Régi magyar település, amely hol Borsod, hol Heves vármegyéhez tartozott. Eredetileg a hevesi várszerkezet tartozéka volt. Első írásos említése egy 1300 körüli oklevélben történik Bukolche néven. Nevét tulajdonosáról, a Bekölczey családról kapta.
1484-ig Bekölce a Bekölczey család birtoka volt, majd a család kihaltával Mátyás király az itteni birtokot a Czoborszentmihályi Czoboroknak és a Farnosiaknak adományozta.
1492-ben Borsod vármegyéhez tartozott, az 1546 évi adóösszeírás már Heves vármegye helységei között sorolta fel, ekkor 6 portája volt.
1589-1590 között, Rákóczi Zsigmond egri kapitány számadásai szerint az egri várba szolgáltatta be a tizedet. Az 1635-ben 1 3/4, 1647-ben 2, 1675-ben 3/4, 1686-ban 1/2 portát írtak itt össze. Az évszázadok során többször is kihalt, legutoljára az 1688-as dézsmalajstrom jelezte elpusztult faluként.
1693-ban Heflany György, Kacsondy Péter, György és Sándor, később a Szentmiklóssynak birtokában volt.
1777-ből való a községi pecsét.
A 19. század első felében Draskóczy Sámuel birtoka volt, kinek révén a Lipthayak voltak itt birtokosok.
1910-ben 836 magyar lakosa volt, melyből 835 római katolikus, 1 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Pétervásárai járásához tartozott.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
2008. december 21-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Bekölcén, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[8]
Ugyanilyen okból kellett a bekölcei lakosoknak 2013. szeptember 15-én is időközi választást tartaniuk,[10][14] és a végeredmény is nagyon hasonlóan alakult, mint öt évvel korábban.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 617 | 594 | 591 | 575 | 600 | 621 | 590 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,3%, református 3,5%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,1% (21,8% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szlovénnek és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,2% volt római katolikus, 3,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).[17]
Borsodnádasd | Borsodnádasd | Balaton |
Szentdomonkos | Bükkszentmárton | |
Szúcs | Egercsehi | Mikófalva |