Ben Schoeman

Ben Schoeman
Született1905. január 19.
Johannesburg
Elhunyt1986. május 2. (81 évesen)
Állampolgárságadél-afrikai
Foglalkozásapolitikus
IskoláiAfrikaanse Hoër Seunskool
Politikai pályafutása
PártNemzeti Párt
Dél-Afrika munkaügyi minisztere
Hivatali idő
1948. június 4. – 1954. november 30.
MiniszterelnökDaniël François Malan, Johannes Gerhardus Strijdom
ElődColin Fraser Steyn
UtódJan de Klerk
Dél-Afrika közlekedési minisztere
Hivatali idő
1954. november 30. – 1974. április 29.
MiniszterelnökJohannes Gerhardus Strijdom, Hendrik Verwoerd, John B. Vorster
ElődPaul Sauer
UtódLourens Muller
A Wikimédia Commons tartalmaz Ben Schoeman témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Barend Jacobus "Ben" Schoeman (Johannesburg, 1905. január 19. – ?, 1986. május 2.) a dél-afrikai Nemzeti Párt politikusa volt. 1948 és 1954 között munkaügyi, 1954 és 1974 között közlekedési miniszterként dolgozott.[1]

Élete

[szerkesztés]

Schoeman 1905. január 19-én született Braamfonteinben, Johannesburgban, a Transvaal Brit Gyarmati Területen, Barend Jacobus Schoeman mozdonyvezető és Abelina Jacoba Schoeman (született Theunissen) fiaként. Középiskolai tanulmányai befejezése után a vasúti iparhoz csatlakozott, sofőrként és tűzoltóként is dolgozott. Paardekopban állomásfőnöki pozíciót is betöltött.[2][3][4]

Tizenhét évesen a Nemzeti Párt braamfonteini helyi szervezetének elnöke volt, de átlépett az Egyesült Pártba, és az 1938-as általános választásokon Fordsburg parlamenti képviselőjévé választották 1127 szavazatos többséggel. 33 évesen Schoeman a Népgyűlés legfiatalabb tagja volt.

A második világháború kitörésekor Schoeman támogatta J. B. M. Hertzog miniszterelnök semleges álláspontját. Amikor Hertzog lemondott miniszterelnöki posztjáról, és a Megtisztított Nemzeti Pártot egyesítette saját, újonnan létrehozott Néppártjával, Schoeman hasonlóan pártot váltott, viszont az 1943-as általános választásokon elveszítette mandátumát, melyet Sarel Tighy, az Egyesült Párt képviselőjelöltje nyert meg.  Az 1948-as általános választásokon már sikerült győznie választókerületében, így visszatérhetett a Népgyűlésbe.[5][6]

Míg egyesek azzal vádolták Schoemant, hogy tagja volt az Ossewabrandwag németbarát, angolellenes szervezetnek, Schoeman visszaemlékezéseiben azt állítja, hogy felajánlottak neki egy vezetői pozíciót a szervezetben, de ezt ő visszautasította. Hasonlóképpen Schoemant megkereste a nemzeti szocialistákkal szimpatizáló Oswald Pirow, hogy csatlakozzon az Új Rend nevű radikális szervezetéhez. Schoeman ezt is elutasította, mondván, ő „hisz az afrikánerek demokratikus rendszerében”.[7][8][9]

Hendrik Verwoerd miniszterelnök 1966 szeptemberi brutális meggyilkolása után sokan Schoemant tartották a leginkább alkalmasnak a Nemzeti Párt vezetésére. El is indult a vezetőválasztáson, de egy nappal előtte visszalépett a versenytől, így a másik jelöltnek (John Vorsternek) biztosítva a győzelmet.[10][11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Records of the Garment Workers Union. The Library, University of the Witwatersrand, 2007. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
  2. ↑ de Villiers, Hugo (1974. november 4.). „A Veteran Retires”. South African Panorama 19 (5), Kiadó: Information Service of South Africa. 
  3. ↑ A. M. Van Schoor. Die Nasionale boek. Edupress, 145. o. (1973) 
  4. ↑ Holland, D. F. (1972). Steam Locomotives of the South African Railways. Vol. 2: 1910-1955 (1st ed.). Newton Abbott, England: David & Charles. p. 34. ISBN 978-0-7153-5427-8.
  5. ↑ Schoeman, B. M.. Parlementêre verkiesings in Suid-Afrika, 1910-1976. Pretoria: Aktuele Publikasies (1977) 
  6. ↑ Second World War and its impact, 1939-1948. South African History Online. [2013. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
  7. ↑ South African Democracy Education Trust (SADET). The Road to Democracy in South Africa: 1960-1970. Cape Town: Zebra Press, 9. o. (2004). ISBN 1-86872-906-0 [halott link]
  8. ↑ Schoeman, Ben. (1978). My lewe in die politiek. Johannesburg: Perskor-Uitgewery. p.78
  9. ↑ Schoeman, Ben. (1978). My lewe in die politiek. Johannesburg: Perskor-Uitgewery. p.81
  10. ↑ Unfinished business: South Africa, Apartheid and Truth. London: Verso, 55. o. (2003). ISBN 1-85984-545-2 
  11. ↑ Mantashe, Gwede: Beware the blackmailers, says Mantashe (angol nyelven). The M&G Online . (Hozzáférés: 2019. január 2.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ben Schoeman című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.