Bernard-Pierre Donnadieu

Bernard-Pierre Donnadieu
Született1949. július 2.[1][2][3][4]
Párizs 4. kerülete[5][4]
Elhunyt2010. december 27. (61 évesen)[6][1][2][4]
Le Chesnay[4]
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
GyermekeiIngrid Donnadieu
Foglalkozása
  • szinkronszínész
  • színházi színész
  • filmszínész
IskoláiUniversité Sorbonne-Nouvelle
Halál okaprosztatarák
Színészi pályafutása
Aktív évek1974–2010
Tevékenységszínész
Díjai
César-díjak
a legjobb mellékszereplőnek: Rue barbare (1984)
Sablon • Wikidata • Segítség
Bernard-Pierre Donnadieu
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Farge felügyelőhelyettes A profi-ban (1981)
külső linkjogvédett
Monsieur Galapiat a Külvárosi mulató-ban (2008)

Bernard-Pierre Donnadieu (Párizs, 1949. július 2. – Le Chesnay, 2010. december 27.)[7][8] César-díjas (1984) francia karakterszínész, száznál több film szereplője. Pályájának első két évtizedében főleg mogorva, félelemkeltő, törvénysértő, gyakran pszichopata karakterek megtestesítője. Hírnevét Georges Lautner rendező 1981-es A profi című akciófilmjében szerezte, ahol Jean-Paul Belmondo ellenlábasát, Farge-ot alakította. Érett színész korában vezetőket, felelősséget hordozó személyeket, családapákat, politikusokat formált meg.

Élete

[szerkesztés]

Származása, tanulóévei

[szerkesztés]

Párizs 4. kerületében született. Színház- és filmművészeti ismereteket tanult az Új Sorbonne Egyetemen, Párizs 3. kerületében. Tanulmányainak finanszírozására teljes munkaidős, három-műszakos fizikai munkát vállalt egy dugógyártó üzemben. Munkahelyi baleset érte, egy hidraulikus prés összezúzta két kézujját.[9] Ezután biztonsági őrként dolgozott a Bouteilly szépségszalonban, Montlhéry-ben.

1975-ben csatlakozott Robert Hossein reimsi színházi társulatához. Federico García Lorca Bernarda Alba háza c. drámáját és Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely c. színművét játszották. A színpadon Gérard Desarthe-tal és az ifjú Isabelle Adjanival dolgozott együtt.

Filmszínészi pályája

[szerkesztés]

Fokozatosan megkapta első apró filmszerepeit is. 25 évesen nagy rendezők nagy filmjeiben játszott mellékszerepeket, így Roman Polański A lakó-jában (1976); Claude Lelouch Si c’était à refaire (Ha újra kezdhetnénk)-jében (1976); Jean-Jacques Annaud dans Csatár a pácban-jában (1979) és Patrice Chéreau rendező Judith Therpauve-jában (1978). Az apró szerepek után 1981-ben Georges Lautner rendező már meghatározó szerepet adott neki A profi című 1981-es ügynökfilmjében, ahol frusztrált, bosszúvágyó fiatal rendőrtisztet alakít, a főszereplő Joss százados (Jean-Paul Belmondo) ellenlábasát. A szerep hatalmas ismertséget hozott a fiatal Donnadieu-nek.

Darabos arcvonásai, kék szemének nyugtalanító, jéghideg pillantása predesztinálta a megkeseredett, törvényenkívüli, destruktív, romboló, rosszindulatú karaktereinek megformálására.[9] 1982-ben szerepelt Daniel Vigne rendező középkorban játszódó drámájában, a Martin Guerre visszatér-ben, ahol Gérard Depardieu mellett ő játszotta az igazi Martin Guerre-t, aki személyazonosságának elismertetésért harcol. Főszerepek hosszú sorozatát kapta. Serge Leroy 1983-as L’indic című maffia-krimijében ő játszotta a kegyetlen korzikai maffiafőnököt, Malaggionét, akit Bertrand rendőrfőnök (Daniel Auteuil) üldöz. Veszedelmes bűnöző bandavezért játszott Gilles Béhat rendező 1984-es Rue barbare (Barbár utca) című bűnügyi drámájában. Alakításáért 1985-ben megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó César-díjat.

Gilles Béhat rendező 1985-ös Urgence (Vészhelyzet) című bűnügyi thrillerében egy neofasiszta vezért alakított. 1987-ben Bertrand Tavernier rendező Béatrice passiója című drámájában főszerepet, egy torzult lelkű középkori lovagot játszott, aki nem képes feldolgozni ifjú korában saját anyja ellen elkövetett bűnének kínzó emlékeit, és saját leányán (Julie Delpy) éli ki önnön erkölcsi bosszúvágyát. 1988-ban megkapta a főszerepet George Sluizer holland rendező Nyomtalanul című misztikus horror-drámájában is, ahol egy kegyetlen pszichopata és szociopata bűnözőt alakít, Gene Bervoets és Johanna ter Steege mellett. 1992-ben Jacques Dorfmann rendező akciófilmjében, A farkas árnyékában fejvadászt alakított, Donald Sutherland társaságában, Lou Diamond Phillipsszet és Mifune Tosirót üldözve.

Az 1990-es években képes volt váltani, új oldaláról mutatkozott meg: „rokonszenves” karaktereket is sikerrel formált meg színpadon és filmekben egyaránt. Az Guillaume Nicloux 1994-es Faut pas rire du bonheur (Ne nevesd ki a boldogságot) című romantikus filmjében nagy szenvedélyeket élt át Laura Morante-tal.

Emellett számos (különféle jellemű és megítélésű) történelmi személyiséget játszott el színpadon és televíziós produkciókban, így Auroux ezredest, első világháborús parancsnokot, aki igazságtalanul halálra ítélte egy katonáját (Yves Boisset: La Pantalon, 1997); Hubert Henry alezredest, a Dreyfus-per hamis bizonyítékainak fabrikálóját (Yves Boisset: A Dreyfus-ügy (L’Affaire Dreyfus), 1995); Mirabeau grófot A forradalom alsószoknyái c. tévésorozatban (1989); és Jean Monnet politikust, az Európai Unió létrejöttének fontos előharcosát (Franck Apprederis rendező Szeretem az ellenségem c. filmjében, 2007).

2008-ban, Marcel Bluwal À droite toute (Teljesen jobbra) című tévéfilmjében, mely a franciaországi szélsőjobboldal az 1930-as évekbeli felemelkedését mutatja be, Donnadieu egy François Salmon nevű fiktív autóipari feltalálót, felemelkedő vállalkozót játszott, akinek karakterét a rendező jól felismerhetően Eugène Schueller (1881–1957) kozmetikai feltalálóról, iparvállalkozóról, a L’Oréal alapítójáról mintázta.

2008-ban Galapiat szerepében visszatért a mozivászonra is, Christophe Barratier rendező Külvárosi mulató c. filmjében. Ugyanebben az évben Yves Boisset is címszerepet adott neki L’Affaire Salengro című történelmi filmjében, ahol Donnadieu Roger Salengro(wd) (1890–1936) szocialista politikust alakította, akit politikai ellenfelei öngyilkosságba kergettek.

Donnadieu rendszeresen kölcsönözte (francia) szinkronhangját Harvey Keitelnek, Michael Rookernek, Brendan Gleesonnak és más nemzetközi sztároknak. Hangját adta rajzfilmekhez, és narrátorként dokumentumfilmekhez is.

Halála

[szerkesztés]

Utolsó filmes szerepét 2010-ben Marcel Bluwal rendező Jeanne Devère című politikai filmdrámájában játszotta el. 2010. december 27-én 61 éves korában prosztatarák következtében elhunyt.[10] A Jeanne Devère-t már csak Donnadieu halála után, 2011-ben mutatták be.[8]

2011. január 3-án a sceaux-i templomban búcsúztatták, majd a fontenay-aux-roses-i temetőben helyezték örök nyugalomra.[11]

1983-ban született leánya, Ingrid Donnadieu(wd) szintén színésznő lett.

Főbb filmszerepei

[szerkesztés]
  • 2011: Jeanne Devère; tévéfilm; Martin
  • 2010: Du cristal à la fumée; tévéfilm; Göring
  • 2009: L’affaire Salengro; tévéfilm; Roger Salengro
  • 2008: Külvárosi mulató (Faubourg 36); Galapiat
  • 2008: À droite toute; tévé-minisorozat; François Salmon
  • 2007: Szeretem az ellenségem (Nous nous sommes tant haïs); tévéfilm; Jean Monnet
  • 2006: Antonio Vivaldi, un prince à Venise; francia nagykövet
  • 2005: Allons petits enfants; tévéfilm; Monsieur Haumont
  • 2005: Jusqu’au bout; tévéfilm; Vincent Guérin
  • 2004: Un petit garçon silencieux; tévéfilm; Féodor Lakasse
  • 2004: Clochemerle; tévéfilm; Monsieur Piéchut polgármester
  • 2004: Les passeurs; tévéfilm; Maurice Nicod
  • 2003: Orages; tévéfilm; Garnier
  • 2002: Jean Moulin; tévéfilm; Charvet
  • 2001: Druidák (Druids / Vercingétorix); Dumnorix
  • 2000: A sivatag kincse (I guardiani del cielo), tévéfilm; Abdurrasam
  • 1998: Jeanne et le loup; tévéfilm; Liancade de Roqueblanque
  • 1997: Barbe Rouge; tévésorozat; Barbe Rouge (1997)
  • 1997: La fine équipe; tévésorozat; Valck
  • 1997: Le pantalon; tévéfilm; Auroux ezredes
  • 1996: Caboose; Larrivée
  • 1996: Le poteau d’Aldo; tévéfilm; Aldo
  • 1996: A Dreyfus-ügy (L’affaire Dreyfus); tévéfilm; Hubert Henry őrnagy
  • 1994: Faut pas rire du bonheur; Michel
  • 1993: Mauvais garçon; vádlott
  • 1993: Justinien Trouvé, ou le bâtard de Dieu; Martin Coutouly
  • 1993: Rosenemil; Dr. Friedmann
  • 1993: La scène finale; tévéfilm; Hugo
  • 1992: A farkas árnyéka (Shadow of the Wolf); Brown
  • 1992: A lovasszázad (Szwadron); Franek Bata
  • 1991: Vigasztaló Marcellino (Marcellino); a gróf
  • 1991: Blanc d’ébène; Mariani toborzótiszt
  • 1991: L’alerte rouge; tévéfilm; François
  • 1990: Mit den Clowns kamen die Tränen; tévé-minisorozat; Dr. Eli Kaplan
  • 1990: Connemara; Márk király
  • 1990: Una vita scellerata; I. Ferenc király
  • 1989: A forradalom alsószoknyái ( Les jupons de la révolution); tévésorozat; Mirabeau gróf
  • 1988: Nyomtalanul (Spoorloos); Raymond Lemorne
  • 1988: Les lutteurs immobiles; tévéfilm; David (forgatókönyvíró is)
  • 1987: Béatrice passiója (La passion Béatrice); François
  • 1997: Double Face; tévéfilm; Ring / Jean-Jean (Double-face)
  • 1997: Les fous de Bassan; Nicolas Jones lelkipásztor
  • 1987: Série noire; tévésorozat; Solinas
  • 1986: L’intruse; Philippe Busard
  • 1986: Flagrant désir; Robert Barnac
  • 1986: Szerelmem, Max (Max mon amour); Archibald
  • 1985: Les loups entre eux; De Saintes
  • 1985: Mariage blanc; tévéfilm; Jean-Bernard
  • 1985: Urgence; Lucas Schroeder
  • 1984: Machinations; tévésorozat; De Vlaminck
  • 1984: Rue barbare; Mathias „Matt” Hagen, a helyi kápó
  • 1983: Liberty belle; Yvon
  • 1983: Mario Ricci halála (La mort de Mario Ricci); Jacky Vermot
  • 1983: Az élet kész regény (La vie est un roman); iskolai tanár
  • 1983: L’indic; Malaggione, a korzikai
  • 1982: Martin Guerre visszatér (Le retour de Martin Guerre); „az igazi” Martin Guerre
  • 1981: A profi (Le professionel); Farges felügyelő
  • 1981: L’ennemi de la mort; tévé-minisorozat; Dr. Charbonnière orvos
  • 1981: Egyesek és mások (Les uns et les autres); tévésorozat; Vörös Kereszt-képviselő
  • 1981: Egyesek és mások (Les uns et les autres); mozifilm; Vörös Kereszt-képviselő
  • 1980: Éjszakai ügyelet (Médecins de nuit); tévésorozat; Maurice
  • 1979: Les cinq dernières minutes; tévésorozat; Jacques Roucy
  • 1979: Moulin felügyelő (Commissaire Moulin); tévésorozat; Aguir
  • 1979: Csatár a pácban (Coup de tête); Lucien
  • 1978: Thomas Guérin nyugdíjas (Thomas Guérin… retraité); tévéfilm; Lucien
  • 1978: Judith Therpauve; Laindreaux
  • 1978: Egy lap a szerelemről (Mon premier amour); kávéház főnöke
  • 1978: Douze heures pour mourir; tévéfilm; Gianelli rendőrfelügyelő
  • 1976–1977: A hugenották kincse (Ces beaux messieurs de Bois-Doré); tévé-minisorozat, Clindor
  • 1976: Ellenségem holtteste (Le corps de mon ennemi); szőke szélhámos
  • 1976: Si c’était à refaire; Claude Blame
  • 1976: A lakó (Le locataire); bárpincér
  • 1976: Klein úr (Monsieur Klein); návtelen szerepló
  • 1976: Csak egy asszony… (Docteur Françoise Gailland); ápoló
  • 1975: Les Mohicans de Paris; tévésorozat; katonatiszt

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b c d Fichier des personnes décédées
  5. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  6. ↑ http://www.google.com/hostednews/afp/article/ALeqM5gYBixHrB5pzySJdNNrlYnxCdn_8g?docId=CNG.224f3b989b99be1f4237e4e166861c0c.561
  7. ↑ Fichier des décès. Donnandieur, Bernard Pierre. Insee / MatchID, 2010. december 27.
  8. ↑ a b Mort de l’acteur Bernard-Pierre Donnadieu. Le Monde / AFP, 2010. december 27. (Hozzáférés: 2023. augusztus 6.)
  9. ↑ a b Clément Mathieu: Bernard-Pierre Donnadieu, la disparition d'un caractère (francia nyelven). Paris Match, 2010. december 27. (Hozzáférés: 2023. augusztus 5.)
  10. ↑ (2010. december 27.) „Décès de l'acteur Bernard-Pierre Donnadieu” (francia nyelven). Le Nouvel Observateur. (Hozzáférés: 2023. augusztus 8.) .
  11. ↑ Donnadieu Bernard-Pierre (1949-2010). Cimetières de France et d'ailleurs (francia nyelven). landrucimetieres.fr

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]