Birján

Birján
Kossuth Lajos utca
Kossuth Lajos utca
Birján címere
Birján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterNovreczky János (független)[1]
Irányítószám7747
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség520 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′, k. h. 18° 22′46.000000°N 18.366667°EKoordináták: é. sz. 46° 00′, k. h. 18° 22′46.000000°N 18.366667°E
Birján (Baranya vármegye)
Birján
Birján
Pozíció Baranya vármegye térképén
Birján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Birján témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Birján (horvátul: Birjan[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pécstől kb. 17 kilométerre délkeletre fekszik; a legközelebbi szomszédai: észak felől Hásságy, kelet felől Olasz, délről Pécsdevecser és Peterd, nyugatról pedig Lothárd.

Közigazgatási területén ered a Birjáni-árok, amely Pécsdevecser északi részén torkollik a Szemelyi-patakba.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 57-es főút, mely mintegy másfél kilométerre északra halad el a lakott területétől. Átszeli a határait (csomópont nélkül) az M60-as autópálya is. Belterületei vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert központja közúton csak a főútból délnek kiágazó 57 101-es számú mellékúton érhető el.

Vasútvonal az egész környéket nem érinti.

Története

[szerkesztés]

Birján és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén réz- és bronzkori leletek kerültek felszínre.

1295-ben a falu határában a pálosok alapítottak kolostort, mely egészen a XVI. század derekáig fennállt, s csak a török időkben, 1543-ban néptelenedett el.

Nevét az oklevelek 1307-ben Beran néven írták, s 1332-ben 1542-ben Berand-nak írták.

A török időkben elnéptelenedett a település.

1696-ban, I. Lipót alatt az adóösszeíráskor már lakott helynek volt feltüntetve, lakói bosnyákok voltak.

A 18. században magyar családok is letelepedtek a faluban.

Az 1930-as összeíráskor itt és a településhez tartozó Beretvás-pusztán 356 magyar, 105 német, 1 tót, 95 horvát és 10 egyéb anyanyelvű lakos élt.

Birján a Batthyány család birtoka volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Magyar József (független)[4]
  • 1994–1998: Magyar József (független)[5]
  • 1998–2002: Novreczky Csaba János (független)[6]
  • 2002–2006: Novreczky János (független)[7]
  • 2006–2010: Novreczky János József (független)[8]
  • 2010–2014: Novreczky János József (független)[9]
  • 2014–2019: Novreczky János József (Birjánért)[10]
  • 2019–2024: Novreczky János (független)[11]
  • 2024– : Novreczky János (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
505
486
501
520
530
522
525
520
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 15% horvátnak, 9,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,2%, református 6,5%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,9% (29% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% horvátnak, 5,7% németnek, 0,6% ruszinnak, 0,2-0,2% románnak, ukránnak, szlováknak, szlovénnek és lengyelnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,4% volt római katolikus, 4,8% református, 0,8% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
katolikus templom
  • Horgásztó.
  • Havas Boldogasszony római katolikus templom

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. horvát név
  4. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  7. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  8. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  9. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  11. Birján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. Birján Helységnévtár
  13. Birján Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • horvát név: Sanja Vulić:: O govorima Hrvata u Mađarskoj. Budapest: (kiadó nélkül).  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]