Birján | |||
Kossuth Lajos utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Novreczky János (független)[1] | ||
Irányítószám | 7747 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 520 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 55,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 00′, k. h. 18° 22′46.000000°N 18.366667°EKoordináták: é. sz. 46° 00′, k. h. 18° 22′46.000000°N 18.366667°E | |||
Birján weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Birján témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Birján (horvátul: Birjan[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Pécstől kb. 17 kilométerre délkeletre fekszik; a legközelebbi szomszédai: észak felől Hásságy, kelet felől Olasz, délről Pécsdevecser és Peterd, nyugatról pedig Lothárd.
Közigazgatási területén ered a Birjáni-árok, amely Pécsdevecser északi részén torkollik a Szemelyi-patakba.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 57-es főút, mely mintegy másfél kilométerre északra halad el a lakott területétől. Átszeli a határait (csomópont nélkül) az M60-as autópálya is. Belterületei vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert központja közúton csak a főútból délnek kiágazó 57 101-es számú mellékúton érhető el.
Vasútvonal az egész környéket nem érinti.
Birján és környéke már ősidők óta lakott hely volt. Területén réz- és bronzkori leletek kerültek felszínre.
1295-ben a falu határában a pálosok alapítottak kolostort, mely egészen a XVI. század derekáig fennállt, s csak a török időkben, 1543-ban néptelenedett el.
Nevét az oklevelek 1307-ben Beran néven írták, s 1332-ben 1542-ben Berand-nak írták.
A török időkben elnéptelenedett a település.
1696-ban, I. Lipót alatt az adóösszeíráskor már lakott helynek volt feltüntetve, lakói bosnyákok voltak.
A 18. században magyar családok is letelepedtek a faluban.
Az 1930-as összeíráskor itt és a településhez tartozó Beretvás-pusztán 356 magyar, 105 német, 1 tót, 95 horvát és 10 egyéb anyanyelvű lakos élt.
Birján a Batthyány család birtoka volt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 505 | 486 | 501 | 520 | 530 | 522 | 525 | 520 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 15% horvátnak, 9,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,2%, református 6,5%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,9% (29% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% horvátnak, 5,7% németnek, 0,6% ruszinnak, 0,2-0,2% románnak, ukránnak, szlováknak, szlovénnek és lengyelnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,4% volt római katolikus, 4,8% református, 0,8% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[13]