Bocfölde | |||
Bocfölde a krosszpálya felől | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bakos Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 8943 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1140 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 127,72 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,73 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 46′ 53″, k. h. 16° 50′ 33″46.781369°N 16.842561°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 53″, k. h. 16° 50′ 33″46.781369°N 16.842561°E | |||
Bocfölde weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocfölde témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bocfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településen polgárőrség működik.[3]
Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dombokon, a Zalai-dombság göcseji tájegységében, Zalaegerszeg déli szomszédságában helyezkedik el. A Válicka völgyének keleti oldalán halad a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közti 74-es főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, illetve a Bak és Zalaegerszeg közötti 7410-es út. Utóbbi mellett fekszik a falu új része, amíg a régebbi házak a domboldalakra épültek. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti a Zalaegerszeg-Nova közt húzódó 7401-es út is.
A Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon a település megállóhellyel rendelkezik, ami Zalaegerszeg vasútállomás és Sárhida megállóhely között található.
Zalaegerszegről sűrűn érkeznek buszok, de Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat közlekedik; továbbá Keszthellyel és Budapesttel is összeköti napi egy-egy járat.
Bocfölde első említése 1247-ből való Buchfelden néven.[4] Ekkor már egy Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnával rendelkezett, birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki. Bár már korábban is pereskedés tárgya volt, a 15. században sokszor cserélt gazdát. Mindazonáltal ebben az időben komolyabban gyarapodott a község. 1426-ban új templomot kapott. A török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa a nemes boczföldei Visi család lett (leszármazottai a Visy, Vizsy és Vizsi névváltozatokat használták). Tóth másképp Visy Péter és István 1717. június 12-én III. Károly magyar királytól királyi adományban szerezték özvegy Mizdó Ferencné bebesi Bebessy Judit zalai földbirtokait, amelyeket örökbefogadó anyjukként rájuk hagyott.[5]
Az 1767-ei úrbárium összeírásában a helyi úrbéri birtokosokként boczföldei Visi István örökösei, boczföldei Visi Márton örökösei, boczföldei Visi Katalin, nemesnépi Marton Györgyné boczföldei Visi Anna (1743-1817), és boczföldi Visi Éva, valamint sidi Sidy Pál (1723-1779) alszolgabiró, és özvegy tubolyszeghi Tuboly Lászlóné németszecsődi Tarródy Julianna úrnő szerepeltek.[6]
Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépülése. A falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek körében, így egyre több új ház épült Bocföldén.
A településen 2015. július 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[14] az előző polgármester lemondása miatt.[16]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1123 | 1125 | 1123 | 1157 | 1178 | 1159 | 1140 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 7%, német 0,8%. A lakosok 64,5%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 7,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (25% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,3% németnek, 1,1% ukránnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,9% volt római katolikus, 1,7% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,8% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[18]