Bonyhád | |||
Városháza | |||
| |||
Becenév: a Völgység fővárosa, a Perczelek városa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Bonyhádi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Filczinger Ágnes[2] | ||
Irányítószám | 7150 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Testvértelepülései | Lista Jastrowie, Borszék, Madéfalva, Hochheim am Main, Pancsova, Tardoskedd, Treuchtlingen, Wernau | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 031 fő (2024. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 184,67 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 72,14 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Dunántúli-dombság[4] | ||
Földrajzi középtáj | Tolna–Baranyai-dombvidék[4] | ||
Földrajzi kistáj | Völgység[4] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″46.300000°N 18.530000°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 00″, k. h. 18° 31′ 48″46.300000°N 18.530000°E | |||
Bonyhád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bonyhád (németül: Bonnhard) Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Az ókorban sok népcsoport megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg, ekkoriban a magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan települtek be a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett, ezt a címet azonban a későbbi közigazgatási reformok során elveszítette. Bonyhád hosszú ideig a Völgységi járás székhelye volt, 1977-ben kapott ismét városi címet, 2013 óta pedig a Bonyhádi járás központjaként szolgál.
A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.
A Dunántúli-dombság keleti részén fekvő Völgység legnépesebb települése, Tolna és Baranya vármegye határvidékén, Szekszárdtól körülbelül 20, Pécstől 40 kilométerre. A városnak több Natura 2000-es területe is van.[5]
A legegyszerűbben a 6-os főúton lehet megközelíteni, amely áthalad a város déli részén. Aki az M6-os autópályán érkezik, a szekszárdi leágazásánál célszerű letérnie, majd a 6-os főúton Kakasd-Pécs irányában továbbhajtania. A 65-ös főút irányából Zombánál lekanyarodva, a 6533-as, majd a 6535-ös úton közelíthető meg. Dombóvár vonzáskörzetével (Kaposszekcsővel) és Szászvárral a 6534-es út köti össze. Bátaszéktől az 5603-as út vezet idáig, Hidas és Mecseknádasd felől pedig az 5605-ös úton érhető el.
Külterületi településrészei és a hozzá csatolt településrészek közül Tabódszerdahelyre egy számozatlan, alsóbbrendű út ágazik ki északnak a 6533-as út felől, a központtól több mint tíz kilométerre északra fekvő Tabód pedig a Zomba legdélebbi külterületeitől Kisdorogig húzódó 6536-os úton érhető el. Majos városrésze a 6534-es út mentén fekszik, de főutcája maga is négy számjegyű országos közútnak minősül, 6529-es útszámozással. A várost Aparhanton át Kurddal és a Kapos völgyével összekötő 6538-as út ez utóbbi útból ágazik ki északnak, Majos központjában.
Mivel a Szekszárd-Pécs útvonal mentén fekszik, így sok autóbuszjárat érinti. Buszjáratok indulnak innen – a teljesség igénye nélkül – Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra és Szekszárdra is,[6] valamint Kaposvárra és Tatabányára.
Egyes tervek szerint az M9-es autóút nyomvonala ezen a vidéken, Bonyhád város északi határát átszelve haladhat majd át Szekszárd és Dombóvár között.
A 19. században a kiegyezés utáni nagy vasútépítések idejében a Szakály-Bonyhád bekötő vasút tervét keresztülhúzta a két világháború. A 2. világháború idején, az akkor működő bonyhádi vasútállomásáról szállították el vagonokkal, a városból és környékéről az itt élő zsidó lakosságot.[7] Az állomásépület ma is megvan, habár forgalom nem halad át rajta.[8]
A várost vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni; Hidassal közös vasútállomása a Hidas-Bonyhád vasútállomás. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra, a Hidas-Bonyhád–Bonyhád-vasútvonalon,[9] de ez a lehetőség 1960 után megszűnt, azóta csak tehervonatok járnak a városba az iparvágánnyá lefokozott vasútvonalon. 2018-2019-től nincs közlekedés a meglévő iparvágányokon sem, néhány helyen már fel is szedték a sínpárokat.Az iparvasúti terület a jelenlegi Völgység Üzletház mögött található meg.
Bonyhádhoz 1 nagyobb és 6 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Bonyhádszerdahely, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.
Majos Bonyhád központjától körülbelül 4 kilométerre nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit római számokkal jelölik, így van pl. Majos I. utca, Majos II. utca stb. Korábban, más településekhez hasonlóan a magyar történelem és kultúra nagyjainak (Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor stb.) neveit viselték; amikor a falut Bonyhádhoz kapcsolták, akkor kapták a sorszámokat, a város azonos nevű utcáival való összetéveszthetőség elkerülése érdekében.
Nevezetessége a bonyhádinál is idősebb evangélikus temploma. 1719-ben Szenicei Bárány György feljegyzései szerint báró Schilson[10] telepített néhány evangélikus németet Majosra, akik később rokonaikat is ide hívták. 1743-ban gazdát cserélt, Perczel József birtokába jutott. A székelyek betelepedése Majosra 1945. április 5-én kezdődött.
1973. január 1-jén csatolták Bonyhádhoz Majost és Tabódot.
Ladomány egy kis völgyben fekvő, eldugott település volt, ahová a 6-os főútról Bonyhádszerdahelynél lekanyarodva lehet eljutni. Hasonlóan számos más Tolna vármegyei községhez, Ladományt is német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően, az 1700-as évek első felében. Az 1930-as években is mindössze 150 fő lakta, mégis volt temploma, iskolája, olvasóköre, fiókpostája, boltja. Emiatt a gazdag, de mindentől messze lévő települést „Kanadának” csúfolták a környékbeliek.[11]
A kis falut 1940-ben csatolták Bonyhádhoz, majd 1946-ban a község németségét kitelepítették. Az elzárt, bekötőút nélküli helyről a betelepített lakosok is elköltöztek. Végül 1992-ben Bonyhád városának lehetősége nyílt állami támogatással a régen áhított beton bekötőút megépítésére, ami után életre kelt Ladomány. A romos Nepomuki Szent János-templomot is felújították, majd többen hétvégi házat vettek az időközben a kirándulók közt is népszerűvé váló helyen.[12]
Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.
Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották.[13] Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.
1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.
Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, illetve a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.
A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazságként szolgált.[14]
A város egyik fontosabb vállalkozása a német tulajdonú Danubiana Kft., amely hazánkban Bonyhádon kívül még egy gyöngyösi telephelyen is folytat szőlőfeldolgozást. E kft. főként fehérborokat forgalmaz, jobbára nyugat- és észak-európai országokban, többek közt chardonnay, zöld veltelíni, királyleányka és muskotály fajtákból; a hazai forgalom 10 százalék körül van.
A városban az utóbbi években több országos áruházlánc is megjelent üzleteivel.
A 90-es években a Penny Market volt az első nagyáruház a településen, de azóta már megnyílt Lidl, Tesco Hipermarket, Aldi, Dm, Rossmann, Diego áruházak, MOL és Oil benzinkutak is.
2003-ban megépült a Völgység Üzletház, amely azóta ad otthont a SPAR és az Euronics üzleteinek, illetve több irodának az emeleti részen, ezeken felül egyedülálló módon az épületben egy Squash[23] pálya is helyet kapott.
2012-ben megnyitott a Bonyhádi Termálfürdő, 2014-től pedig a város déli határán Bonyhád város ipari parkja kezd kialakulni.
A Bonyhádi Termálfürdő vizét a 963 méter mélyen található alsószéplaki kútból nyerik, amely 66-68 °C-os termálvizet szolgáltat. Ezt a vizet visszahűtik 28-30 °C-ra illetve 38 °C-ra, hogy megfelelő legyen a fürdő medencéinek feltöltésére.
2016-ban Bonyhád „Befektetőbarát település” címet kapott. (Tolna vármegyében még Tamási rendelkezik e címmel.)
2024-ben a Tesco áruház mellett egy 6 üzletből álló üzletsor épült meg.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 7893 | 8490 | 8741 | 8751 | 9372 | 14 777 | 13 758 | 12 982 | 12 089 | 12 031 |
1870 | 1890 | 1910 | 1930 | 1949 | 1980 | 2013 | 2018 | 2022 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 15% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,6%, református 3,5%, evangélikus 6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,3% (22,5% nem nyilatkozott).[24]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 1,5% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 5,2% evangélikus, 3% református, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,4% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[25]
A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok (köztük felvidéki származásúak, székelyek és csángók), németek (1150 fő), romák (160 fő) és kis számban zsidók is élnek a településen. A 2023-as népszámlálás alapján sajnos a város növekedési üteme csökken.