Borsos Sebestyén fia volt. 1597-ben jegyző, 1599-től 1604-ig főbíró volt; a marosvásárhelyi vár építésének elindítója, a dési országgyűlésen 1603-ban városi követ, 1605-től fejedelmi táblabíró, 1606-ban Bocskay fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának megvivője s mint ilyen a törvényhozás tagja. Az 1613., 1618., 1625. években az isztambuli török portán Erdély ügyvivője (nagykövete), 1615-ben a nagyszombati, 1625-ben a gyarmati békekötésnél fejedelmi biztos. 1630-ban a budai pasánál volt erdélyi követ. 1633-ban még élt.
A Második Portára való Járásának Közönséges Historiája értékes történeti forrásmű, de irodalmi szempontból is nevezetes. Nagy elevenséggel rajzolja Históriájában a változatos konstantinápolyi politikai életet.
A kora erdélyi eseményeinek (1584–1612) és első portai útjának (1613.) leírását tartalmazó kéziratát gróf Kemény József és nagyajtai Kovács István adták ki az Erdélyország Tört. Tárában (Kolozsvár, 1845. II. 15–43. l.)
Második konstantinápolyi követségének (1618. április 18 - 1620. április 3.) leírása Bethlen Istvánhoz 1618–19-ben írt leveleivel kiegészítve az Erdélyi Tört. Adatokban (II. 7–308. old.) jelentek meg gróf Mikó Imre szerkesztésében. Az eredeti kézirat a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárba került.)
Emlékirata az 1630. január 20–28. közötti budai követségéről. (Tört. Tár 1884. 694–708. old.)
Vásárhelytől a Fényes Portáig. Emlékiratok, levelek; sajtó alá rend., bev., jegyz. Kócziány László; Irodalmi, Bukarest, 1968
Szerk. Beöthy Zsolt: Képes magyar irodalomtörténet (28. A XVII. század történetirodalma / Nagy Szabó Ferenc című fejezet), Budapest, 1896; (CD-ROM: Arcanum Kiadó)