Bossány

Bossány (Bošany)
Bossány címere
Bossány címere		 Bossány zászlaja
Bossány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásSimonyi
Rangközség
PolgármesterBranislav Pajda
Irányítószám956 18
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámPE
Népesség
Teljes népesség4063 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség289 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
Terület14,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 14′ 50″48.580556°N 18.247222°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 14′ 50″48.580556°N 18.247222°E
Bossány weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bossány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bossány (szlovákul Bošany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Kis- és Nagybossány egyesítésével jött létre. Bacskafalva tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Simonytól 10 km-re délnyugatra, a Nyitra bal partján található.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a régi magyar Bosjan személynévből való (Basman vezér a hispániai hadjáratban szerepelt).

Története

[szerkesztés]

Nagybossányt 1183-ban "Bossan" alakban említik először. 1277-ben "terra Bossan", 1411-ben "Nogbassan" a neve. 1183-ban már említik plébániáját, a falu a Divéky család birtoka volt. Az 1277-ben elpusztult települést Kozma fiai Barleus és Baan, a Divéky nemzetség fiai kapták, hogy a török támadások ellen várat építsenek ide. Később a Bossányi család birtoka. A 15. század közepén a husziták foglalták el a vidéket, akikkel a lakosok rokonszenveztek. 1553-ban malom és 16 porta állt a településen. 1778-ban 56 jobbágy, 23 zsellér, 19 napszámos és 6 vagyontalan család mellett szegényház, malom és sőrfőzde is állt a településen. 1828-ban 124 házában 874 lakos élt. Lakói főként földművesek voltak. A 18. század végén 5 szabó, 3 kovács, 3 mészáros, 2 csizmadia, gombkötő, kőműves volt a községben. Itt alapította meg 1866-ban Adolf Schmidt Magyarország legnagyobb bőrgyárát, amely főként a hadsereget látta el bőráruval. A század végén már 100 munkást foglalkoztatott. A falu az 1872-ben és 1903-ban kitört tűzvészekben súlyos károkat szenvedett.

Kisbossányt 1277-ben említik először, a nem sokkal előbb keletkezett Nagybossány határában. 1376-ban "Kysbassan" alakban bukkan fel. A Zsámbokréthy és Podmaniczky családok birtokolták. 1553-ban 2 adózó portája volt. A 18. század közepén 7 jobbágy, 12 zsellér és 3 napszámoscsalád lakta. 1778-ban 25 házában 180 lakosa élt, lakói földművesek voltak.

A kutatások szerint a falu közepén a mai kastély helyén egykor kis erődítmény állt, sokszögletű toronnyal. A régi kastély 1550 körül épült reneszánsz stílusban, a Bossányi család ősi fészke.

Vályi András szerint "Kis Bosán. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosi Bossányi, és más Urak, fekszik Nagy Tapolcsántól három fertály órányira, lakosai katolikusok. Határja középszerű, tulajdonságai hasonlítanak Nedanótz faluéhoz, második Osztálybéli."[2]

"Nagy Bosán. Tót falu, az előbbeninek szomszédságában, birtokosai Bossányi, és Rudnay Urak, lakosai katolikusok. Határja, is vagyonnyai is ollyanok mint az előbbeni falunak, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bosány (Kis- és Nagy), két tót falu, Nyitra vmgyében, a Nyitra vize mellett: az első 163 kath., 17 zsidó lak; – a második 833 kath., 4 ev., 137 zsidó lak., k. paroch. templommal, malommal és kövér rétekkel. F. u. Bosányi. Ut. p. N. Tapolcsán."[3]

A trianoni békeszerződésig mindkét település Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. Kis- és Nagybossányt 1925. január 1-jén egyesítették.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben Kisbossánynak 224, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa; Nagybossánynak 1543, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 4308 lakosából 4257 szlovák volt.

2011-ben 4172 lakosából 3909 szlovák volt.

2021-ben 4063 lakosából 3905 (+11) szlovák, 9 (+4) magyar, 1 cigány, (+2) ruszin, 35 (+3) egyéb és 113 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Bošany
A Wikimédia Commons tartalmaz Bossány témájú médiaállományokat.