Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. | |
![]() | |
Rövid név | BKK |
Típus | zártkörűen működő részvénytársaság |
Jogelőd | Budapesti Közlekedési Zrt. |
Alapítva | 2011 |
Székhely | 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 19-21. |
Vezetők | Walter Katalin vezérigazgató |
Alapító | Fővárosi Önkormányzat |
Iparág | közösségi közlekedés |
Forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
Leányvállalatai | Budapest Közút Zrt.
Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő Kft. Gellérthegyi SIKLÓ Beruházó és Szolgáltató Kft. |
Nyelvek | magyar |
Magyar cégjegyzékszám | 01-10-046840 |
![]() | |
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. témájú médiaállományokat. | |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hivatalos nevén BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.[1] 2011. január 1-jén megalakult, a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló[2] budapesti közlekedési közszolgáltató vállalat, a fővárosi közlekedés irányító szervezete.[1]
A főváros közlekedési intézményrendszerében az utolsó jelentős strukturális átalakítás az 1968-ban megalakult Budapesti Közlekedési Vállalat létrehozása volt.[1]
A londoni közlekedésszervezési modell (Transport for London) szemlélete alapján létrejött Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés a 2010. október 27-i döntésével jegyezte be, a vezérigazgatójává Vitézy Dávidot nevezte ki.[1][3][4][5]
A Fővárosi Közgyűlés 2014. november 26-i ülésén elfogadta városigazgatósági koncepció alapelveiről szóló előterjesztést, mely szerint a 2010-ben létrehozott BKK és Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) helyett egy holding jellegű társaság, a 2015. január 15-én létrejövő Budapesti Városigazgatóság Zrt. látja majd el a Fővárosi Önkormányzat közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatásköreit és fogja össze a városüzemeltetési feladatot ellátó önkormányzati társaságokat. Ugyanezen az ülésen fogadták el a közlekedésszervezési koncepció alapelveit is, melyek szerint felülvizsgálják a BKK feladatkörét.[6] A Közgyűlés december 3-i ülésén Vitézy Dávid munkaviszonyát felmondással megszüntette, utódjául Dabóczi Kálmánt választották.[7] Dabóczinak a budapesti elektronikus jegyrendszer bevezetésének késlekedése miatt kellett távoznia 2019 elején, őt Nemesdy Ervin követte.[8][9] 2020. január 23-án jelentették be, hogy a vezérigazgatói posztra kiírt nyílt pályázat eredményeképp február 1-jétől Varga Ivett vezeti a céget.[10]
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
A BKK a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya, a BKV Zrt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat egyes feladatait, valamint a Parking Kft. és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető, Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. teljes feladatkörét integrálja működésébe. A tervek szerint hozzá tartoznak majd a közlekedésszervezési és -fejlesztési feladatok, a tömegközlekedés szervezése, megrendelése, ellenőrzése, a tömegközlekedési forgalomirányításhoz kapcsolódó feladatok, a kiemelt közlekedési projektek, valamint a közútkezelés irányításával, megrendelésével, ellenőrzésével és a közúti forgalomirányítással összefüggő feladatok.
A koncepció szerint a vállalat bevételei egyrészt a menetdíjakból, az állami és önkormányzati támogatásból és fogyasztói árkiegészítésből, másrészt a behajtási és parkolási díjakból, a közútfenntartás önkormányzati támogatásából és az ingatlanfejlesztői hozzájárulásból tevődik össze.[13]
2012. május 1-től átvette BKV számos feladatát:[14]
A Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (röviden FUTÁR) egy integrált informatikai rendszer, ami lehetővé teszi a valós idejű járműkövetést, mely az utasokat és a diszpécserek munkáját is segíti.
Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete a BKK-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével több mint 200 járaton valósult meg – részben vagy teljes üzemidőben – az akadálymentes közlekedés.
2022 novembere óta kizárólag alacsony padlós autóbuszok közlekednek.[15] A villamosvonalak közül az 1-es, 4-es, 6-os villamosvonalakon közlekedő Siemens Combinókkal, illetve az 1-es, 3-as, 14-es, 17-es, 19-es, 42-es, 50-es, 56-os, 56A és a 69-es villamoson, illetve a 41-es villamos kocsiszíni menetein a CAF Urbos 3 típusú villamosoknak köszönhetően könnyebb az utazás a rászorulóknak. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével (2008. augusztus 21. és szeptember 6.) – az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelően –, minden autóbusz- és trolibuszmegállóban, ahol ennek fizikai akadálya nincs, elérhető lett az akadálymentes közlekedés. Ezzel egy időben a legtöbb vonalon megszűnt a teljesen akadálymentes kiszolgálás. Az alacsonypadlós járműveket a menetrendi értesítőben megjelölik, és ezek közlekedését összehangolják.
Az M2-es metróvonalon a Pillangó utca és a Puskás Ferenc Stadion állomások vannak liftekkel ellátva, az Örs vezér tere pedig szintben megközelíthető. Az M3-as és az M4-es metróvonalon az összes állomás lifttel felszerelt, így az egész vonal akadálymentesített.
Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:
Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:
Nincs alacsonypadlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:
A BKK – a mozgáskorlátozottaknak – üzemeltet egy háztól házig szolgáltatást nyújtó autóbuszjáratot, ami „taxirendszerben” működik. Aki igénybe szeretné venni ezt a szolgáltatást, annak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének kell jelezni igényét (forgalomfelugyelet@bkk.hu, tel.: (70) 390-3414), és a BKV küld egy átalakított midi autóbuszt. Ezek a buszok előre egyeztetett útvonalon közlekednek Budapest közigazgatási határán belül. Ezt a szolgáltatást 2010. április 10-től 5 darab Renault gyártmányú midibusz végzi. Ezeket a buszokat 2011. február 15-től személyenként egy vonaljeggyel, vagy bérlettel lehet igénybe venni. Mozgáskorlátozottak számára kedvezményes árú bérlet váltható. A BKK ezen döntése megszüntette azt a diszkriminatív rendszert, amelyben a mozgásukban korlátozott embereknek többe került az utazás, ha ezt a rendszert vették igénybe (korábban a szolgáltatást két vonaljegy érvényesítésével lehetett igénybe venni, és bérletet sem lehetett váltani ezekre a buszokra).
A BKK eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.
Az M2-es metróvonalon a vakok és gyengénlátók segítése – a 2005 és 2007 közötti felújításnak köszönhetően – magas színvonalon működik. Minden állomáson domború térképtablókkal és Braille-írással készült utastájékoztató táblákat helyeztek el és a mozgólépcsőtől a peronig kőburkolatba vájt vakvezető sávok vezetnek. A metró nyolc állomásán hangjelző tájékoztatási rendszert építettek ki, ennek lényege, hogy leszállás után egy távkapcsolót kell megnyomni és sípszó vezet a mozgólépcsőhöz.
Tarlós István főpolgármester előterjesztésének megfelelően a társaság alaptőkéje 50 millió forint lesz, amely dematerializált részvényként kibocsátandó 50 darab 1 millió forint névértékű törzsrészvényből áll. Az indulás 100 millió forintra becsült költségének fedezetét az önkormányzat a cég rendelkezésére bocsátja.
A céget 2019-ben 7 fős igazgatóság[16] irányítja, működését 6 fős felügyelőbizottság[17] ellenőrzi.
A menetrend feszessége és a nem megfelelő mennyiségű járművezető miatt a járművezetők pihenőideje több esetben jelentős mértékben lecsökkent. A járművezetők fokozott ellenőrzése, valamint az első ajtós felszállási rendszer kiterjesztése miatt plusz terhek rakódtak a járművezetőkre.[18]
2017. július 13-án a BKK elektronikus jegyvásárlási rendszert vezetett be a BKK-bérletek okostelefonon való megvásárolhatósága érdekében.[19] Bár kezdetben a BKK tagadta azokat az állításokat, miszerint a rendszer sürgős bevezetésére a másnap kezdődő úszó világbajnokság miatt került sor, a később nyilvánosságra került dokumentumok szerint ez bebizonyosodott.[20][21] Független szakértők szinte azonnal megerősítették, hogy a jegyértékesítő rendszer, amelynek elkészítésére közbeszerzési eljárás nélkül a T-Systems Magyarországot bízták meg,[22] nagyon durva hibákkal rendelkezik, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik a tetszőleges árú bérletvásárlást.[23] Egy 18 éves fiatalember az egyik hiba kihasználásával mindössze 50 Ft-ért vett egy bérletet állítása szerint abból a célból, hogy jelentse a BKK-nak a hibát. A bérletet állítása szerint nem használta és nem is tudta volna felhasználni, csak azt szerette volna elérni, hogy más ne használhassa fel ezt a hibát rossz szándékból (például hogy saját hasznára a bérleteket féláron árusítsa).[24] A közérdekű bejelentését a BKK egy levelezésre nem használt, és a hivatalos panaszbejelentési címére is elküldte a BKK vezérigazgatójának azon állításával szemben, miszerint csak a levelezésre nem használt e-mail címükre küldte el.[25] A T-Systems feljelentést tett, melynek nyomán július 24-én reggel hét órakor 4 rendőr becsöngetett a fiatalemberhez és közölte vele, hogy gyanúsított, majd kihallgatták. Az eset széles körű felháborodást váltott ki. A BKK és a T-Systems kritizálói közül is többen felhívták a figyelmet arra, hogy más cégek az etikus hackereket jutalmazni szokták a hibák felderítéséért.[26] A T-Systems korábban fő szponzora volt egy etikus hackelésről szóló konferenciának.[27] A biztonsági rést megtaláló személyt 2017. augusztus 21-én értesítette az ügyészség, hogy a továbbiakban nem tekintik gyanúsítottnak, mivel a nyomozás megállapította, hogy cselekedete nem volt veszélyes a társadalomra, így az nem lehet bűncselekmény; továbbá a társadalomra való veszélyességétől függetlenül tette közérdekű bejelentésnek minősült, ami büntethetőséget kizáró ok.[28]