Bábolna (Magyarország)

Ez a szócikk a Komárom-Esztergom vármegyei városról szól. Hasonló címmel lásd még: Bábolna (egyértelműsítő lap).
Bábolna
A város történeti épületegyüttese madártávlatból
A város történeti épületegyüttese madártávlatból
Bábolna címere
Bábolna címere		 Bábolna zászlaja
Bábolna zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKomáromi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Horváth Klára (független)[1]
Irányítószám2943
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség3397 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség114,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 30″, k. h. 17° 58′ 43″47.641667°N 17.978611°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 30″, k. h. 17° 58′ 43″47.641667°N 17.978611°E
Bábolna (Komárom-Esztergom vármegye)
Bábolna
Bábolna
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bábolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bábolna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bábolna város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bábolna a Kisalföldön, a Igmánd–Kisbéri-medencében, Komárom-Esztergom vármegye nyugati szélén helyezkedik el Tatától 27, Nagyigmándtól 7, Kisbértől 18, Komáromtól 15, Győrtől 25 kilométerre.

  • Tengerszint feletti magassága: 129 m – 156 m
  • A város központjának tengerszint feletti magassága: 139 m
  • Legnagyobb kelet-nyugat irányú kiterjedése: 7 km
  • Legnagyobb észak-dél irányú kiterjedése: 6 km
  • Határának hossza: 41 km

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az M1-es autópálya, amely néhány kilométerre északra húzódik tőle. A környező települések irányából négy számjegyű, alsóbbrendű utakon érhető el: Nagyigmánd és Bőny felől a 8136-os, Tárkány felől a 8146-os, majd a 8149-es, Ács felől pedig a 8151-es úton.

A hazai vasútvonalak közül keleti határszélén (központjától közel 6 kilométerre) halad el a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal, melyen legközelebbi vasúti csatlakozási lehetősége a Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás Nagyigmánd belterületének nyugati részén.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Magyarországon – Erdélyt kivéve – három Bábolna, illetve Babonya nevű hely létezett (Bihar, Borsod és Komárom vármegyében). A kora középkorban mindhárom a Koppán (Katapán) nemzetség birtoka volt.[3] A Komárom vármegyei Tolmabábolna előnevét a Koppán nemzetség Tolma nevű ősapjáról, vagy egy róla elnevezett későbbi családtagról kapta.

Története

[szerkesztés]

Bábolna első írásos említése 1268-ból ismert, ekkor Babuna, Tolma-Babuna néven említették, mint a Babunai család birtokát.[4]

  • 1297-ben az oklevelek említik az itt átvezető Nagy-utat.
  • 1328-ban Szent György tiszteletére szentelt templomát és Péter nevű papját említik az okiratok.
  • 1526-ban Szerdahelyi Imrefi Mihály birtoka.
  • 1568-ban Biay János, Sárközy Gáspár és János, Syesy János és Dallos János kapnak rá királyi adományt.
  • 1635-ben Bőny Péter és Siesy János halála után Valticher Márké és Szapáry Andrásé lett.
  • 1662-ben Csajághy Gergelyt és nejét, Konkoly Borbálát iktatják be Bábolna egyes részeibe.
  • 1696-ban báró Szapáry Péter Iványos Miklós és érdektársai ellen birtokpert folytatott, majd később egész Bábolnát megszerezték a Szapáryak.
  • II. József császár 1784. december 20-i rendeletében az országon belüli lótenyésztő központok felállítását sürgette, s Csekonics József (1754-1824) kőszegi születésű vértes lovassági kapitányt bízta meg a mezőhegyesi ménes megszervezésével, az országos lótenyésztés előmozdításával, s a hadsereg és Bécs város élelmezéséhez szükséges vágómarha szállítás közvetítésével.
Szobor a leghűségesebb bajtársnak

Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé. Az állatok lábonhajtásának nagy távolságai miatt szükség volt egy gyűjtőhelyről gondoskodni. Erre a célra találták alkalmasnak a bécs–budai úgynevezett „Mészárosok Útja” mellett fekvő, jó legelővel rendelkező Bábolnát, amely ekkor Szapáry József tulajdona volt.

  • 1789-ben az állam 450 000 arany forintért az állami ménesbirtok céljaira megvásárolta Bábolnát Szapáry Józseftől, s itt helyezték el a Bécsbe szánt ökrök egy részét is.

A háborús évek elmúltával megszűnt az ökörszállítás. 1789-től Bábolna mint a Mezőhegyesi ménes fióktelepe szerepelt. Csak 1806-ban önállósították, s 1816-ban kezdődött a rendszeres tenyésztés keleti vérben való lófajtákkal. A magyar lótenyésztés a reformkor végére nemzeti üggyé vált.

1848. december 28-án közelében zajlott a bábolnai csata.

Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején a kisbéri és bábolnai ménesbirtokokat a Lótenyésztés Mekkájaként emlegették, s Európa, sőt még a Távol-Kelet, különösen Japán lótenyésztői is felkeresték, tanulmányozták.1919 nyarán román királyi csapatok vonultak be Budapest felől, és novemberig megszállva tartották a települést. A ménest elhajtották, azt teljesen újra kellett telepíteni.

  • 1926-ban felszerelték az első telefonállomást.
  • Az 1930-as években felépült a község protestáns temploma.
  • 1945. március 27-én a Bécs felé menekülő németek nyomában bevonultak a településre a szovjet csapatok.[5]
  • 1948. december 23-án megalakult a Bábolnai Állami Gazdaság.
  • 1958-ban Bábolnapusztából önálló községgé vált a település.
  • 1960-ban Burgert Róbert vette át a gazdaság irányítását. Vezetése alatt gyors fejlődés indult meg a településen. Sok új lakás épült, új utcák jöttek létre. A település lakóinak száma rövid idő alatt megduplázódott.
  • 1971-ben Bábolna nagyközség lett.
  • 1973-ban az Állami Gazdaság Bábolnai Mezőgazdasági kombináttá alakult.
  • 1982-ben hévízkutatási fúrások során a település területén fúrt kutakban 44 és 52 Celsius-fokos karsztvizet találtak.
  • 1993-ban Bábolna levált a társközségekről, önálló közigazgatásúvá lett.
  • 1995-ben a Bábolnai Rt. a volt tisztikaszinó épületét felújította, átalakította. Itt kapott helyet egy étterem, kávéház, és egy kiállítás, mely a ménesbirtok, s a két évszázados hagyományokra visszavezethető arabló-tenyésztés történetét mutatja be.
  • 1998. október 18-án polgármesterré választották Horváth Klárát[6]
  • 2001. augusztus 1-jén különvált a baromfitenyésztéssel foglalkozó Bábolna Rt. és az állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok Kft. Utóbbinak a feladata az 1789-es alapítás óta felhalmozott eszmei örökség továbbvitele, a kastélyegyüttes, a ménesudvar és a lóállomány megőrzése.
  • 2002-ben felépült a Sportcsarnok.
  • 2003. július 1-jén Bábolnát városi rangra emelték.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács József (független)[7]
  • 1994–1998: Kovács József (független)[8]
  • 1998–2002: Kovácsné dr. Horváth Klára (független)[9]
  • 2002–2006: Kovácsné dr. Horváth Klára (független)[10]
  • 2006–2010: Dr. Horváth Klára (MSZP)[11]
  • 2010–2014: Dr. Horváth Klára (független)[12]
  • 2014–2019: Dr. Horváth Klára (független)[13]
  • 2019–2024: Dr. Horváth Klára (független)[14]
  • 2024– : Dr. Horváth Klára (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3774
3785
3789
3762
3441
3431
3397
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,1%, református 9,5%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 17,8% (29% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, bolgárnak és szlováknak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,4% volt római katolikus, 8,8% református, 1,4% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (44,9% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Ibn Galal VI csontváza a Lovasmúzeum kiállítótermében
  • Római katolikus templomát az 1724. évi canonica visitatio már említi, de építésének ideje ismeretlen.[4]
Nepomuki Szent János templom
  • Szapáry-kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van. A barokk stílusú kastély Bábolna legrégebbi épülete, az 1700-as években épült U alakú udvarház. A kastélyt 1810-ben újjáépítették, ekkor építették az emeleti részt, alakították ki a jelenlegi formáját. A kastély kertjében található a Shagya lószobor, a híres öreg akácfa (melyet 1710-ben ültettek), a lovarda, a lóistállók híres arab ménekkel és az Imperiál Vendégház.
  • Tiszti Kaszinó, amely eredetileg csárdának és fogadónak épült 1758-ban, de 1902-ben az akkori divat szerinti eklektikus stílusban tiszti kaszinónak alakították át. 1995-ben a Bábolna Rt. felújította és reprezentatív kávéházat, éttermet és különtermeket alakított ki az épületben. Itt kapott helyet a ménesbirtok történetét bemutató múzeum is, amelyben iratok, térképek, könyvek, festmények, fotók, szerszámok, használati tárgyak és oklevelek láthatóak a ménesbirtok múltjáról. Korábban a tárlat részét képezte Imperiál, valamint Ibn Galal VI csontváza is. A lovasmúzeum egyik termében a két évszázados hagyományokra visszatekintő arabló-tenyésztés történetével ismerkedhet meg a látogató. A ménesbirtok latin és német nyelvű alapító levelétől a korabeli lószerszámokig számos érdekesség várja a lovak iránt érdeklődőket. A másik terem a rekordoké, ahol a Bábolnán tenyésztett lovak által a különböző versenyeken nyert díjak láthatók. Közülük a legértékesebbek Imperial nevéhez fűződnek.
  • A Lovardát a napóleoni seregek dúlását (1809) követően építették. A méteres falak, a korábbi ménesbélyegzővel díszített üvegablakok, a tetőszerkezet művészi ács munkája, a kovácsoltvas csillárok és falikarok a néhány évvel ezelőtti felújítás eredményeként ma teljes pompájukban tekinthetők meg.
  • Kocsimúzeum a ménesudvarban
  • Hősök kapuja, amelyet a Lovardával szemben épített 1938-ban Pettkó-Szantner Tibor. A kapu egy Pozsony vármegyei kisváros, Modor kapujának másolata. Az átjáró falán lévő márványtáblák a '48-as szabadságharcban illetve az I. és II. világháborúban elesett bábolnai hősökre emlékeztetnek. 1968-tól a torony adott otthont a vadászmúzeumnak is, amely főleg Bábolna környékének élővilágát mutatta be. Már nem látogatható.
  • Millenniumi emlékmű
  • A településen található szobrok: Csekonics József, Burgert Róbert, Erdei Ferenc, Fadlallah El Hedad Mihály, Leghűségesebb bajtárs, Nepomuki Szent János, O-Bajan, Pettkó-Szandtner Tibor, Széchenyi István, Tessedik Sámuel, Ülő Nő, Magvető, Tóth János, Vaskakas, Shagya.
  • A Bábolnai Arborétum és Állatparkot Dr. Burgert Róbert alapította. Az 500 különböző fajú növényből 335 lombos-, valamint 156 örökzöld fa- és cserjefaj látható benne. Egyik nevezetessége az 1965-ben ültetett mamutfenyő és a mocsári ciprus.[17]
  • A Híres Lovak Emlékparkja elpusztult híres lovaknak állít emléket kopjafás sírhalmokkal.[18]
  • A 175 férőhelyes Kamaraszínházat egy lóistállóból alakították ki 1982-ben.
  • A bábolnai csata emlékműve az 1848. december 29-én Bábolna határában lezajlott csatának állít emléket. 1988-ban emelték.

Híres emberek

[szerkesztés]
Burgert Róbert (1924 – 1999)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Komárom vármegye. Budapest, Országos Monográfiai Társaság, 1907. p.556 (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  4. ↑ a b Komárom vármegye. Budapest, Országos Monográfiai Társaság, 1907. p.49 (Magyarország vármegyéi és városai sorozat)
  5. ↑ Városunk történelme. Bábolna.hu. (Hozzáférés: 2023. szeptember 13.)
  6. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  7. ↑ Ba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  9. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  11. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  12. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  13. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  14. ↑ Bábolna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  15. ↑ Bábolna Helységnévtár
  16. ↑ Bábolna Helységnévtár
  17. ↑ Arborétum, babolnamenes.hu
  18. ↑ Kirándulás a Híres Lovak Emlékparkjába, mely a Bábolnai Arborétum és Állatpark különlegessége, programturizmus.hu

További információk

[szerkesztés]