Bánokszentgyörgy | |||
A falu látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Baumgartner László (független)[1] | ||
Irányítószám | 8891 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 548 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 32,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 16° 47′ 02″46.546878°N 16.784019°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 49″, k. h. 16° 47′ 02″46.546878°N 16.784019°E | |||
Bánokszentgyörgy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánokszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bánokszentgyörgy község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.
A község a Göcsejben, a Zalai-dombság egy kisebb völgyében fekszik. Északról Zalaegerszeg, délről Letenye felől közelíthető meg. Közigazgatási területén a Becsehely-Bak közt húzódó 7536-os út halad végig, amelyből itt ágaznak ki utak két zsátelepülésre, a 75 137-es kelet felé, Oltárcra, a 75 138-as pedig nyugat felé, Várföldére.
A falut autóbuszjáratok kötik össze Zalaegerszeggel, Nagykanizsával, Lentivel és Letenyével is. Mellette húzódik a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata is, de ennek vágányit ma már csak teherszállításra használják.
Bánokszentgyörgy első említése 1289-ből maradt fenn; akkor a veszprémi püspök tulajdona volt. A 16. században leginkább a Bánffyak birtokolták, rájuk utal a település Bánok előtagja. Többször is gazdát cserélt. A törökök először 1576-ban dúlták fel. Az 1650-es évekre teljesen lakatlanná vált. 1690-ben Esterházy Pál vásárolta meg, de betelepítése csak a 18. század elején kezdődött. Akkor a rossz körülmények ellenére fejlődésnek indult. 1718-ban új templom épült a községben, de ez a század végére már romossá vált. Újabb, ma is álló templomát 1787-ben építették.
A 19. században urasági székhely lett, a vámok, a mészárszék és a fogadó jó jövedelmet jelentett, és a község akkor térségbeli vezető szerepre tett szert. A 19. század második felében már vásártartási joggal is rendelkezett. Lakossága nagyrészt iskolázott paraszt volt.
A bővülő településen az 1920-as években megépült egy új községrész, az Újtelep is. Az 1930-as években amerikai fúrások kőolajat találtak a falu közelében. A kitermeléshez kiépült a szükségves infrastruktúra, a község hamar bekapcsolódott a közúti közlekedésbe, és korán vezetékes földgázt is kapott.
Az 1950-es évektől jellemzi az elvándorlás és az elöregedés, ám ennek ellenére oktatása sokat fejlődött. 1948-ban új általános iskola, 1950-ben óvoda, 1996-ban zeneiskola nyílt a községben.
A településen 2001. augusztus 12-én időközi polgármester-választást tartottak[7] az előző polgármester halála miatt.[15]
2005. január 30-án újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Bánokszentgyörgyön, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 23,7 %-os eredményével, három jelölt közül csak az utolsó helyet tudta elérni.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 650 | 641 | 627 | 592 | 548 | 551 | 548 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,46%, cigány 7,4%. A lakosok 70,56%-a római katolikusnak, 0,78% reformátusnak, 11,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,4% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 1,5% németnek, 0,4% ukránnak, 0,2-0,2% románnak, szerbnek, görögnek, szlovénnek és horvátnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,9% volt római katolikus, 2% református, 0,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 4,4% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[18]