Bőcs

Bőcs
Bőcs címere
Bőcs címere		 Bőcs zászlaja
Bőcs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterNagy László Győző (független)[1]
Irányítószám3574
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség2589 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség109,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 35″, k. h. 20° 57′ 51″48.043161°N 20.964269°EKoordináták: é. sz. 48° 02′ 35″, k. h. 20° 57′ 51″48.043161°N 20.964269°E
Bőcs (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bőcs
Bőcs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bőcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőcs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bőcs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól 14 kilométerre délkeletre található, az Alföld és az Északi-középhegység határán, a Hernád folyó szeli két részre. A környező települések közül Berzék 2, Hernádnémeti 4, Sajólád pedig 5 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Alsózsolca.

A környező települések közül Hernádnémetivel és Berzékkel a 3607-es, Sajóláddal a 3609-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Hernádnémeti-Bőcs vasútállomás a belterület északi szélén helyezkedik el, nem messze a 3607-es út vasúti keresztezésétől keleti irányban; közúti elérését az abból kiágazó 36 303-as számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Már a honfoglalás előtt lakott volt, avar temetőt tártak fel a térségben. Bőcs (Bölcs, Belcs) nevét először 1222-ben említették az oklevelek, Bulch néven. Neve feltehetőleg a Bulcsú személynévből ered. A település birtokosai a bőcsi nemesek, az ónodi Czudar család ősei voltak. A település két különálló faluból, Belső- és Külső-Bőcsből alakult ki, a kettőt a megyehatár, a Hernád folyó választotta el. A török időkben elpusztult, de újra benépesült. Belső-Bőcs 1859-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, de Borsod vármegye elcserélte Aszaló faluért. Külső-Bőcs Zemplén vármegye része volt, 1882-ben Borsodhoz csatolták. A két település 1950-ben egyesült Bőcs néven.

1854–55-ben a Hernád folyó áradásai, 1877-ben pedig tűzvész pusztította el. 1969-ben megépült Bőcsön a Borsodi Sörgyár.

2000-től a Bőcs Sport Kft. által üzemeltetett Bőcs KSC labdarúgó- és kézilabdacsapata a legnagyobb reklámhordozója a településnek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Lippai Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Lippai Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség)[5]
  • 2002–2006: Lippai Lajos Szabolcs (Zempléni Településszövetség)[6]
  • 2006–2010: S. Nagy László Győző (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy László Győző S. (független)[8]
  • 2014–2019: Nagy László Győző (független)[9]
  • 2019–2024: Nagy László (független)[10]
  • 2024– : Nagy László Győző (független)[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 9 jelölt indult a polgármesteri posztért.[7] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak három másik település (Abda, Buják és Mezőfalva) lakói szavazhattak, ennél több, 10 aspiránsra pedig egyedül Csonkahegyháton akadt példa.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2753
2735
2710
2560
2550
2641
2589
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosság 92%-át magyar, 8%-át cigány nemzetiségű[11] emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 10,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19%, református 49%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 3%, felekezeten kívüli 8,4% (16,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,1% lengyelnek, 0,1% németnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,6% volt római katolikus, 36,5% református, 2,9% görög katolikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 11,8% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[13]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Református templom
  • Borsodi Sörgyár
  • Borsodi Sörgyár Látogatóközpont[14]

Híres emberek

[szerkesztés]
Lásd még: Kategória:A Bőcs KSC labdarúgói

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  6. ↑ Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ a b Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  9. ↑ Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. ↑ Bőcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Bőcs Helységnévtár
  13. ↑ Bőcs Helységnévtár
  14. ↑ Vendéglátás magazin. (Hozzáférés: 2023. július 1.)

További információk

[szerkesztés]