Csertő | |||
faluház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kiss Ildikó (független)[1] | ||
Irányítószám | 7900 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 395 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 25,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,26 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 05′ 24″, k. h. 17° 47′ 54″46.090000°N 17.798333°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 24″, k. h. 17° 47′ 54″46.090000°N 17.798333°E | |||
Csertő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csertő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csertő község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
A Zselic déli részén fekszik, az Almás-patak mellett, Szigetvár észak-északnyugati szomszédságában, a város központjától mintegy 7 kilométerre. A további határos települések: észak felől Szulimán, északkelet felől Mozsgó, délnyugat felől Basal, nyugat felől Somogyapáti, északnyugat felől pedig Somogyviszló.
Belterületének keleti széle mellett terül el az Almás-patak felduzzasztásával létrehozott Csertői-halastó.
Zsáktelepülés, közúton csak a 67-es főútból kiágazó, 66&nbső;121-es számú mellékúton érhető el.
1976-os megszüntetése előtt elérhető volt a Kaposvár–Szigetvár-vasútvonalon is, de azóta vasútvonal nem érinti.
Csertő és környéke a bronzkor óta lakott hely volt. Területén bronzkori, kelta és római korból származó leletek kerültek elő. Nevét az oklevelek 1360-ban említették először, Chertw alakban írva.
A török időkben folyamatosan lakott hely volt, lakói a későbbiekben is főként magyarok voltak.
1830-ban a Festetics család birtoka lett, aki itt kastélyt is épített.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A településen 2013. május 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[9] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, de a viszonylag nagy számú, összesen öt jelölt között csak a második helyet érte el.[9]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 391 | 387 | 363 | 369 | 379 | 376 | 388 | 395 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,6%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (20,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,1%, református 13,8%, felekezeten kívüli 20,4% (25,1% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,1% németnek, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,9% volt római katolikus, 12,5% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,5% egyéb katolikus, 24,7% felekezeten kívüli (29,8% nem válaszolt).[14]