Csorsztin

Csorsztin (Czorsztyn)
A csorsztini vár
A csorsztini vár
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
Irányítószám34-436
Körzethívószám+48 18
RendszámKNT
Népesség
Teljes népesség407 fő (2021. márc. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 49° 26′ 09″, k. h. 20° 19′ 21″49.435789°N 20.322475°EKoordináták: é. sz. 49° 26′ 09″, k. h. 20° 19′ 21″49.435789°N 20.322475°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorsztin témájú médiaállományokat.

Csorsztin[2][3][4][5] (lengyelül: Czorsztyn) falu Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaságban. Csorsztin vára és a Dunajec túlpartján álló Nedeci vár egykor Galícia és Magyarország határát őrizték.[2] A két vár közötti völgyet később a Dunajec felduzzasztásával létrejött Csorsztini-tó töltötte ki.

Történelem

[szerkesztés]

1241-ben, amikor Lengyelország déli részén is végigsöpört a tatárjárás, V. Boleszláv lengyel fejedelem és felesége, Árpád-házi Kinga, IV. Béla magyar király lánya Krakkóból előbb a szepességi Podolinba, majd a Dunajec bal partján álló Csorsztin várába menekült.[6][7][5]

1287-ben egy újabb tatár betörés során az ószandeci apácáknak az ekkor már özvegy Kinga vezetésével Csorsztin várába kellett menekülniük; az ostromlókat Baksa Simonfia György magyar csapata futamította meg.[6][7]

Markó Károly: Csorsztin és Nedecz (1820)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216911042-0422570?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
  2. a b Bokor József (szerk.). Nedec, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 7. 
  3. Szendrei János (1908). „Magyarország középkori várai”. Muzeumi és Könyvtári Értesítő, 1908/4. füzet, 197. oldal (4), 197. o. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 7.) 
  4. (1860. január 1.) „Vándorlások Szepesmegyében. (A Dunajecz és Poprád völgyei.)”. Vasárnapi Újság (1). (Hozzáférés: 2014. szeptember 7.) 
  5. a b Wéber Samu. Podolin város története [archivált változat] (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Athaeneum R. Társulat Könyvnyomdája, 3–4. o. [1891]. Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 7. [archiválás ideje: 2014. szeptember 7.] 
  6. a b Diós István: Árpád-házi Boldog Kinga (magyar nyelven). A szentek élete. Szent István Társulat / Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  7. a b Árpád-házi Szent Kinga (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)