Csáky Károly (politikus)
| Csáky Károly | |
 | |
| Magyarország honvédelmi minisztere | |
| Hivatali idő 1923. június 28. – 1929. október 10. | |
| Előd | Belitska Sándor |
| Utód | Gömbös Gyula |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | első világháború |
| Született | 1873. április 10. Szepesmindszent |
| Elhunyt | 1945. április 30. (72 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Szülei | Csáky Albin |
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái | Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia |
Körösszegi és adorjáni gróf Csáky Károly (Szepesmindszent, 1873. április 10. – Budapest, 1945. április 30.) magyar tábornok, honvédelmi miniszter a Bethlen-kormányban, Csáky Albin fia.
Élete
[szerkesztés]A Ludovika Akadémia és a bécsi hadiiskola elvégzése után, 1894-ben vezérkari szolgálatra osztották be. 1907-től a honvéd központi lovasiskola tanáraként működött, 1910-ben a Honvédelmi Minisztériumba helyezték át, ahol a honvéd lovassági felügyelő vezérkari főnöke lett. Az első világháború kitörése után az orosz frontra került, ahol még abban az évben megsebesült, felgyógyulása után a honvédelmi minisztériumban osztották be, ezredesi rangban. 1917-ben újra kiküldték a frontra, ahol a bukovinai harcokban vett részt. A háború befejezte után, 1919-ben, mikor kikiáltották a Tanácsköztársaságot, nyugdíjba vonult. 1923-ban a Bethlen-kormányban elvállalta a honvédelmi miniszteri tárcát. 1924-ben altábornaggyá, 1927-ben lovassági tábornokká léptették elő. Honvédelmi miniszterként támogatta az Antant vizsgáló bizottsága működésének a beszüntetését, valamint fedezte az országba irányuló fegyvercsempészetet. Egy szélsőjobboldali katonai puccs érdekében támogatta az ausztriai Heimwehrt is. 1929. október 10-én lemondott tárcájáról, ezt követően még egy évig Egységes Párti képviselő volt, 1930-ban azonban végleg visszavonult a politikai élettől.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
| Elődje: Belitska Sándor |
Utódja: Gömbös Gyula |
