Csörnyeföld | |||
Vörcsöki római katolikus kápolna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Letenyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hóbor-Sztrahia Krisztina (független)[1] | ||
Irányítószám | 8873 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 351 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 18,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,21 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 16° 37′ 60″46.500000°N 16.633333°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 16° 37′ 60″46.500000°N 16.633333°E | |||
Csörnyeföld weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csörnyeföld témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csörnyeföld község Zala vármegyében, a Letenyei járásban.
Zala vármegye déli részén, a magyar-horvát-szlovén hármashatár közelében fekszik, szelíd déli fekvésű lankák lábainál. Letenyétől 10, Lentitől 20 kilométerre helyezkedik el; központján a két várost összekötő 7538-as út vezet keresztül, de közigazgatási területének szélét érinti a 7541-es és a 7542-es út is.
A községet körülölelő dombok, a klimatikus adottságok kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre, az erdők értékes faállományukon kívül vadban rendkívül gazdagok.
A település első írásos emléke 1361-ből származik. Csörnyeföld 1977-ig önálló község volt, 1977 és 1992 között egyesítve volt Muraszemenye községgel Szemenyecsörnye néven, majd a két község ismét különvált.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 420 | 415 | 393 | 358 | 371 | 365 | 351 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,7%, cigány 10,36%, német 0,8%. A lakosok 76,6%-a római katolikusnak, 6,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (15,4% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 73,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,5% ukránnak, 0,3-0,3% románnak, ruszinnak, szlovénnek, szerbnek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt római katolikus, 0,8% evangélikus, 0,5% református, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (48% nem válaszolt).[11]