Dienes Pál | |
Született | 1882. november 24.[1] Tokaj[1] |
Elhunyt | 1952. március 23. (69 évesen)[1] London[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Dienes Valéria (1905. december – ) |
Gyermekei | |
Foglalkozása | matematikus, filozófus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dienes Pál, Dienes Pál Sándor (Tokaj, 1882. november 24. – Tumbridge, Wales, 1952. március 23.) matematikus, filozófus, egyetemi tanár, eszperantista. Dienes Zoltán apja.
Tokajon született református nemesi családban.[2] Apja Dienes Barna (1852–1923), az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója, jogász, anyja, Pusztay Ilona (1860–1934) volt.[3] Az apai nagyszülei Dienes László, a gróf Károlyi család birtokainak jószágigazgatója, és Osváth Klára voltak.[4] Az anyai nagyszülei Pusztay Lajos (1806–1876), ügyvéd, Debrecen városi képviselő, 40 évig Semsey Albertnek az uradalmi igazgatója,[5] és Platoni Katalin (1827–1895) voltak.[6]
A debreceni református kollégiumban végzett. Ezután a budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos hallgató lett és 1904-ben tanári oklevelet szerzett. 1905. november 15-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Geiger Valéria Annával,[7] akitől 1922-ben elvált.[8] A pesti diákévek alatt kiment Párizsba, s a Sorbonne-on a College de France-ban kutatott. 1909-ben megvédte a "Sorbonne Doktora" címét Párizsban. A cím megvédése után a pesti tudományegyetemen magántanárrá habilitálták. Közeli kapcsolatot tartott a kor haladó szellemű mozgalmaival, a polgári radikálisokkal és a szociáldemokratákkal. Aktív tagja volt a Galilei Körnek, előadásokat tartott az egyetemi hallgatóknak, részt vett a Társadalomtudományi Társaság munkájában. 1918. október 31-én, a győztes “őszirózsás” forradalom napján Babitscsal együtt a köztársaság mellett agitált a körúti kávéházakban. A Tanácsköztársaság győzelme után a budapesti egyetem élére kinevezett bizottság vezetője lett, és a Marx-Engels Munkásegyetem megszervezésében is részt vállalt.[7]
1921-ben a walesi Aberystwyth Egyetemen, majd 1923-ban a Swansea Egyetemen tartott előadásokat. 1929-ben a Birkbeck, University of Londonon lett egyetemi oktató majd 1945-től professzor. Leginkább a Taylor-sorokkal foglalkozott. Számos könyve jelent meg, néhány kötete már csak posztumusz. Londonban helyezték örök nyugalomra.