Eduard von Steinle | |
Eduard von Steinle (V. Schertle portréja, 1846) | |
Született | 1810. július 2.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7] |
Elhunyt |
Frankfurt am Main[11] |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1883) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard von Steinle témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eduard Jakob von Steinle (Bécs, 1810. július 2. – Frankfurt am Main, 1886. szeptember 19.) osztrák festő.
Bécsben Leopold Kupelwieser tanítványa volt. 1828-ban Rómába ment és ott Johann Friedrich Overbeck és Philipp Veit köréhez csatlakozott, azután Bécsben tartózkodott, később Majna-Frankfurtba költözött, ahol 1850-ben a Städel-féle intézet tanára lett. Az úgynevezett nazarénusok irányát leginkább falfestményeiben követte. Freskóképeket készített a kölni dóm szentélyében, a frankfurti császárteremben, a münsteri Szent Egyed-templomban, a kölni Wallzaf-Richartz múzeum lépcsőházában, az aacheni Mária-templom és a strasbourgi székesegyház szentélyében és nagy terveket készített a frankfurti székesegyház kifestéséhez. Tehetsége különösen szeretetreméltóan nyilatkozik a Grimm meséihez és Clemens Brentano Chronica des fahrenden Schülers és Märchen vom Rhein und dem Müller Radlauf című romantikus elbeszéléseihez készített akvarellképeiben.[12]