Eduard von Steinle

Eduard von Steinle
Eduard von Steinle (V. Schertle portréja, 1846)
Eduard von Steinle (V. Schertle portréja, 1846)
Született1810. július 2.[1][2][3][4][5]
Bécs[6][7]
Elhunyt

Frankfurt am Main[11]
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
  • festőművész
  • illusztrátor
  • egyetemi oktató
  • history painter
KitüntetéseiMaximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1883)
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard von Steinle témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A frankfurti dóm falán található festménye

Eduard Jakob von Steinle (Bécs, 1810. július 2. – Frankfurt am Main, 1886. szeptember 19.) osztrák festő.

Élete

[szerkesztés]

Bécsben Leopold Kupelwieser tanítványa volt. 1828-ban Rómába ment és ott Johann Friedrich Overbeck és Philipp Veit köréhez csatlakozott, azután Bécsben tartózkodott, később Majna-Frankfurtba költözött, ahol 1850-ben a Städel-féle intézet tanára lett. Az úgynevezett nazarénusok irányát leginkább falfestményeiben követte. Freskóképeket készített a kölni dóm szentélyében, a frankfurti császárteremben, a münsteri Szent Egyed-templomban, a kölni Wallzaf-Richartz múzeum lépcsőházában, az aacheni Mária-templom és a strasbourgi székesegyház szentélyében és nagy terveket készített a frankfurti székesegyház kifestéséhez. Tehetsége különösen szeretetreméltóan nyilatkozik a Grimm meséihez és Clemens Brentano Chronica des fahrenden Schülers és Märchen vom Rhein und dem Müller Radlauf című romantikus elbeszéléseihez készített akvarellképeiben.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Edward Jakob von Steinle (holland nyelven)
  3. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. ↑ Steinle, Eduard Jacob (BLKÖ)
  8. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  9. ↑ Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  10. ↑ 00208534
  11. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  12. ↑ V. ö. Wuzbach, Eduard S., ein Madonnenmaler unserer Zeit (Bécs, 1879); Valentin, Eduard Jakob von S. (Lipcse, 1887).

Források

[szerkesztés]