Erdősmecske | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsváradi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nánási Attila (független)[1] | ||
Irányítószám | 7723 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 302 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 237[3] m | ||
Terület | 26,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 10′ 41″, k. h. 18° 30′ 41″46.177940°N 18.511340°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 41″, k. h. 18° 30′ 41″46.177940°N 18.511340°E | |||
Erdősmecske weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdősmecske témájú médiaállományokat. | |||
Erdősmecske (1948-ig Rácmecske, németül Ratzmetschke, horvátul Mečka[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.
A Geresdi-dombság és a Keleti-Mecsek között fekszik, Pécsváradtól mintegy 7 kilométerre kelet-északkeletre.
A szomszédos települések: észak felől Ófalu, kelet felől Feked, dél felől Geresdlak, délnyugat felől Fazekasboda, nyugat felől Lovászhetény és Apátvarasd, északnyugat felől pedig Mecseknádasd.
A település ma csak közúton érhető el, Pécsvárad és Mohács, illetve az M6-os autópálya véméndi csomópontja felől egyaránt az 5606-os úton. Belterületét ez az út is elkerüli, oda csak az abból észak felé kiágazó 56 106-os számú mellékút vezet be.
A 2000-es évekbeli megszüntetéséig érintette a községet a Pécs–Bátaszék-vasútvonal is, melynek egy állomása is volt a határai közt, nem kis részben a falutól délre, már geresdlaki területen létesített gránitbányának köszönhetően. A vasútállomás az 5606-os út közelében létesült, közúti elérését – csakúgy, mint a gránitbányáét is – az 56 306-os számú mellékút biztosította.
A falu területét már Árpád-kori feljegyzések említik a pécsváradi bencés kolostor birtokai közt, de a 11. század elején még lakatlan.
Később magyarokkal települ be, de a török megszállás idején a falu elnéptelenedik. A helyükre szerbek (rácok) költöznek, ezért a település neve egészen 1948-ig Rácmecske volt.
Valójában a lakosság összetétele már jóval korábban jelentősen átalakult. A törökök kiűzése után a falu egyik részébe fuldai németek települtek. 1766-ban a németek építették itt az első templomot, ennek helyén áll az 1813-ban épült késő barokk templom, amelyet a Kisboldogasszonynak szenteltek.
A 19. században a szerb lakosság elfogyott, csak kis templomuk maradt utánuk.
A második világháborút követő időszak azonban újabb, tragikus változást hozott. A falu szinte minden német lakosát kitelepítették, a statisztikák szerint 250 embert.[5] A helyükre székely családok költöztek.
A kitelepített németek közül ma sokan visszajárnak ide, több épületet megvásároltak ott, ahol valamikor saját házukat vették el tőlük kártérítés nélkül.
2001-ben lakosságának 21,2%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
A falu október harmadik vasárnapján rendezi Lukács-napi búcsúját, egyidőben a Pécsváradi Leányvásárral. Az innen elszármazottak kétévente egyszer találkoznak.
A településen 2012. április 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[12] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[12]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1050 | 716 | 621 | 425 | 388 | 371 | 362 | 314 | 304 | 302 |
1949 | 1970 | 1980 | 2001 | 2011 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 0,5% cigánynak, 32,5% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (1,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,2%, református 2,6%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (8,8% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 28,6% németnek, 0,7% cigánynak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,1% volt római katolikus, 1,3% református, 0,3% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 14,8% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[17]
Erdősmecske környéke az ország kevés számú gránitlelőhelyeinek egyike. Korábban a kőzetet a településtől délre fekvő bányában fejtették ki, majd vasúton szállították tovább Pécs illetve Bátaszék felé.
A település közelében, egy erdőben található a Dérvölgyi-forrás.[18]