Felsőnyárád | |||
első világháborús emlékmű turullal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bihari Aranka (független)[1] | ||
Irányítószám | 3721 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 886 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 83,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 43″, k. h. 20° 35′ 55″48.328619°N 20.598569°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 43″, k. h. 20° 35′ 55″48.328619°N 20.598569°E | |||
Felsőnyárád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőnyárád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőnyárád község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Kazincbarcikától 12 kilométere, a megyeszékhely Miskolctól közúton 30 kilométerre északnyugatra fekszik, a Szuha- és a Csörgő-patak találkozásánál. A környező települések közül Kurityán 2, Jákfalva 3, Felsőkelecsény pedig 4 kilométerre található; a legközelebbi város a 8 kilométerre fekvő Rudabánya.
Csak közúton érhető el, Sajókaza vagy Felsőkelecsény érintésével a 2603-as, Kurityán vagy Jákfalva felől pedig a 2605-ös úton.
Felsőnyárád Árpád-kori település. Nevét 1299-ben említették először Nyaragh néven. A név személynévből ered.
A 14. században a csorbakői uradalomhoz tartozott; birtokosai pálos kolostort építtettek itt. A 16. században a község reformátussá vált, majd török hódoltság alá került, és elnéptelenedett. 1687 után újra benépesült. A járások megszervezése után a falu 1873-tól Borsod vármegye szendrői járásához tartozott, majd 1909-től az Edelényihez, utána a putnokihoz (1950–1961), utána újra az edelényihez. Lakói többnyire mezőgazdaságból éltek vagy kisiparosok voltak.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 987 | 972 | 940 | 942 | 948 | 904 | 886 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 3,3% cigánynak mondta magát (15,1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 34%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 5,1% (28,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,7% volt római katolikus, 30,7% református, 4,1% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 10,2% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).[13]