Ferrari F138

Ferrari F138
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóScuderia Ferrari
ElőzőF2012
KövetkezőF14 T
Műszaki adatok
VázszerkezetSzénszálas méhsejt-és kompozit szerkezet
Első felfüggesztésFüggetlen felfüggesztés, húzza-rod aktivált torziós rugók
Hátsó felfüggesztésMint az előző
MotorFerrari 056 típusú 2,4 L (146 cu in) V8 (90 °). Szívómotoros , 18.000 RPM korlátozni KERS , középre szerelt.
Váltó7 sebességes + 1 hátramenetű félautomata szekvenciális elektronikus vezérlésű sebességváltó, gyors-shift önzáró differenciálmű.
Tömeg642[1] kg
ÜzemanyagShell
GumikPirelli[2]
Versenyeredmények
Csapat(ok)olasz Scuderia Ferrari
Pilótákspanyol Fernando Alonso[3]
brazil Felipe Massa[4]
Első versenyausztrál 2013-as Formula–1 ausztrál nagydíj
Utolsó versenybrazília 2013-as Formula–1 brazil nagydíj
Futott versenyek19
Győzelmek2
Dobogós helyezések10
Edzéselsőségek0
Leggyorsabb körök2

A Ferrari F138[5] (eredeti nevén Ferrari F2013, néhányszor a tervezési kódnevére utalva Ferrari 664)[6][7] egy Formula–1-es versenyautó, amit a Scuderia Ferrari tervezett a 2013-as idényre. A csapat két pilótája ugyancsak a kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso és a brazil Felipe Massa, mint az előző idényben is.[3][4]

Hosszú idő után ez volt az utolsó szezon, amikor szívómotorokat használtak az autójukban, a 2014-es szabályváltozásokra figyelemmel.[8] A következő évi, turbómotoros Ferrari fejlesztése párhuzamosan zajlott.

Bemutató

[szerkesztés]

2013. február 1-én Maranellóban leplezték le a F138 névre hallgató legújabb versenyautót. A hivatalos prezentációt délelőtt fél 11-re időzítette az istálló, a Ferrari internetes oldalán még a bemutató előtt kikerültek az internetre az autóról készült képek.[9] Az autó kódneve igen egyszerűen tevődik össze, a 13-as 2013-ra utal, míg a 8-as az utolsó V8-as évre vonatkozott, hiszen 2014-től V6-os turbós erőforrások hajtják majd az autókat. Az autót nem Maranellóban, hanem a Toyota korábbi főhadiszállásán Kölnben tesztelték a szélcsatornában.[10] A gyár területén lévő szélcsatorna már elavult, ezért nagyobb fejlesztéseket kell rajta végrehajtani.

Tervezés

[szerkesztés]

A szárny tartópillérei sokkal masszívabbak és egy kitüremkedéssel nyúlnak előre az orrkúp elején.[10] Ezzel továbbra is arra törekedtek, hogy minél több levegő kerüljön az alá-mellé, amelynek hatása a Coanda-kipufogónál jelentkezik. A 2012-es év egyik fontos biztonsági előírása volt a lépcsős orrkúp bevezetése, amely kevésbé esztétikus volta miatt számos vitát generált. Ezért ezen az autón a szintkülönbséget egy panellal való eltakarással tették szebbé. Így sík maradhatott az orrkúp és a kasztni közötti terület.[11]

Kis mértékben módosították az előző évben bemutatott innovatív vonórudas első felfüggesztést.[10] A lengőkarok bekötési pontja kis mértékben hátrább kerültek az abroncs első tengelyvonalához viszonyítva az abroncsok belső oldalán. Ezzel megváltozott a felfüggesztés geometriája, amely hatással lett a kanyarodásra, illetve az abroncsok kopására. A pilótafülkétől hátrafelé az autó 100%-ban megújult aerodinamikailag és szerkezetileg egyaránt. Az oldalszekrény elején a hűtőnyílások kis mértékben magasabbra kerültek. Erre azért volt szükség, hogy az orr rész alól minél több levegő kerüljön a hűtőnyílás alatti területre, amely jótékony hatással lett az autó hátsó elemein. Az oldalborítás legelejét szélesebbre készítették, mint az előző évben. Ennek eredményeként a hűtőnyílás alól érkező nagyobb mennyiségű levegő hirtelen gyorsul fel, majd a kipufogó alatti területen nagyban befolyásolja a kipufogógáz irányát, hiszen a gyorsabban áramló, kisebb nyomású levegő magával rántja a nagyobb nyomású kipufogógázt.[10] A szélesebb oldalborítás kissé növelte a légellenállást, de az autó hátulján több haszon származott a kipufogóból nyert leszorítóerőből.

Mivel a csapat az alkatrészek egy részét átcsoportosította a motor környékén, a tervezőknek egy olyan motorborítást kellett készíteniük, amely követi azok alakját, viszont áramvonalas marad és természetesen minél szűkebb is. A motorborítás hátsó része az új váltómű miatt extrém módon sikerült szűkre szabni. A pilóta feje felett lévő légbeömlőn továbbra is a motort tápláló levegő áramlik be, hátrább pedig az olaj hűtésére szolgáló nyílás látható.

A motorszabályok miatt a bevetésének évében sem lehetett a motor főbb részegységeit módosítani, ám apróbb változtatások engedélyezettek voltak. Így az új váltómű és a karosszéria közötti kapcsolat tökéletesítésére fókuszált a motorrészleg. Nagyobb fejlesztést hajtottak végre az üzemanyag partnerrel, a Shellel, hogy szert tegyenek egy kis plusz teljesítményre a motorban. Szintén változtattak a kenőanyag viszkozitásán is, hogy kisebb ellenállást okozzon a percenként 18000 fordulatot megtett főtengelynek, dugattyúknak illetve egyéb motoralkatrészeknek, ezzel is a motor hatékonysága, teljesítménye növekedett.[12] KERS téren nem történt nagyobb változás, nagyjából a bevált 2009-es rendszer fekszik az F138 belsejében is. Kis mértékben módosították az elektronikát és az akkumulátorokat, hogy növeljék a hatékonyságot és előkészítsék a 2014-es esztendőre a rendszert.[13]

A 2012-es évben sok munkát fektetett a csapat a kipufogórendszerbe, hogy megtalálják azt a helyes irányt, amellyel a leghatékonyabban tudják kihasználni a kipufogógáz nyújtotta leszorítóerő lehetőségét. Az új autón az előző évi rendszer átdolgozott változatát építették meg.[14] Az alsó lengőkar bekötési pontja sokkal hátrább került az autó hátsó tengelyvonala felé.[11] Ehhez viszont egy új váltóra is szükség volt. A Williams keskeny váltóműje ihlette a csapatot, hogy elkészítse saját változatát. Az autó hátulja nagymértékben elkeskenyedett, több helyet hagyva a kipufogógáz tágulásának, amely több leszorítóerőt jelentett a hátsó tengelyen. A diffúzor felett három-három függőleges terelőlemezt helyeztek el, amelyek a kipufogógáz irányítását hivatottak szolgálni a diffúzor tetejének mentén, javítva a légáramlást.

A hátsó szárny szintén teljesen új lett. A véglap hátsó élén két függőleges terelőlapot építettek, amely a diffúzor tetejétől a hátsó szárny terelőlapjának magasságáig fut végig.[15] Szintén megváltozott az állítható hátsó szárny (DRS) mozgató mechanizmusa, amely sokkal egyszerűbb és karcsúbb lett. Mivel az időmérő edzésen is csak a kijelölt DRS zónában lehetett használni az eszközt, kevesebb kompromisszumot kellett kötniük a tervezőknek a hátsó szárny készítésekor.

A szezon

[szerkesztés]

Már a téli tesztek során kiderült, hogy az F138-as versenyképesebb és megbízhatóbb lesz elődjénél. Ausztráliában Alonso második, Massa negyedik lett. Malajziában esős körülmények között is jól helytálltak, de Alonso egy Vettellel való koccanás miatt a második körben kiesett, miután leszakadt az első szárnya és megpördült. Kínába fejlesztéseket hozott a csapat, és ennek köszönhetően Alonso győzni tudott - bár a futam után bevallotta, hogy közel sem használta ki az autó teljes teljesítményét. Bahreinben a további fejlesztések ellenére balszerencse üldözte őket: Alonso egy beszorult DRS-szárnyvéglappal szenvedett, miközben Massa kétszer is defektet kapott,

Spanyolországban egy szokatlan, négykiállásos boxtaktikával versenyeztek, mert optimálisan így tudták kihasználni a versenyautó képességeit. Alonso ismét győzött, Massa pedig harmadik lett. Monacóban Massa a harmadik szabadedzésenösszetörte az autót, amit csak vasárnapra tudtak megjavítani, így a boxutcából indult. A versenyen aztán ismét a falba csapódott, így kiesett. Alonso is szenvedett, a Mercedesek és a Red Bull jobbak voltak nála, ráadásul a kocsi alá törmelékek szorultak, amelyek csak tovább lassították. Hetedik helyét és szenvedésüket a pálya karakterisztikájára fogták. Ehhez képest az eltérő karakterisztikájú Kanadában sem voltak túl jók. Massa ismét összetörte az autóját az időmérő edzésen, és Alonso is lassú volt - ehhez képest csoda volt a nyolcadik, illetve második helyük. A Brit Nagydíjon aztán kiderült, hogy az addigi fejlesztések vezettek zsákutcába, az időmérős tempó ugyanis ismét gyatra volt. A versenyen több autó is bal hátsó defektet kapott, köztük Massa, aki így is be tudott jönni a hatodik helyre. Alonso ügyes stratégiával és riválisai kiesésével a harmadik helyig jött fel. A kevésbé acélos teljesítmény megmutatkozott a Német Nagydíjon is, ahol Massa váltóprobléma miatt kiesett, Alonso pedig csak negyedik lett. A Magyar Nagydíjon ugyancsak csapnivaló teljesítményt nyújtottak, és maga a csapatfőnök, Stefano Domenicalli sem tudta, miért.

Belgiumban a nyári szünet után újításokkal jelentkeztek, aminek hála Alonso második lett, Massa viszont különféle problémák miatt hetedik. Olaszországban újabb fejlesztésekkel a második és a negyedik helyet csípték meg. Szingapúrban majdnem egy másodperccel lassabbak voltak az élbolynál, de a biztonsági autó beállása miatti kavarodást kihasználva Alonso második lett. A futam után a Red Bullos Mark Webber autója megállt, mert kifogyott belőle az üzemanyag, ezért Alonso a saját autóján vitte őt be a boxba, ami miatt mindkettejüket figyelmeztették.

A szezon további része nem alakult túl fényesen a csapat számára. Sebastian Vettel és a Red Bull az idény végére nagyon elhúzott, az elfáradó Ferrarival pedig csak a szezonzáró abu-dzabi nagydíjon sikerült Alonsónak szereznie egy dobogós helyet. Massa hátralévő szezonja még pocsékabbul alakult, alig gyűjtött pontokat, és végül ennek is köszönhetően az év végén elhagyta a Ferrarit. Alonso a világbajnoki összetettben nagy lemaradással ismét csak második lett, míg a Ferrari harmadik.

Galéria

[szerkesztés]


Eredmények

[szerkesztés]

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év Csapat Motor Gumi Versenyzők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Pont Helyezés
2013 Scuderia Ferrari Ferrari Type 056 P AUS MAL CHN BHR ESP MON CAN GBR GER HUN BEL ITA SIN KOR JPN IND ABU USA BRA 354 3.
spanyol Fernando Alonso 2 Ki 1 8 1 7 2 3 4 5 2 2 2 6 4 11 5 5 3
brazil Felipe Massa 4 5 6 15 3 Ki 8 6 Ki 8 7 4 6 9 10 4 8 12 7

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ FIA Formula 1 Technical Regulations. formula1.com. Formula One Group. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  2. ↑ „F1 teams expert enough to avoid early tyre struggles - Ross Brawn”, Autosport.com, Haymarket Publications, 2013. december 11. (Hozzáférés: 2013. január 7.) 
  3. ↑ a b „Fernando Alonso signs new Ferrari contract”, BBC Sport, BBC Sport, 2012. március 8. (Hozzáférés: 2013. január 25.) 
  4. ↑ a b „Massa signs new Ferrari deal for 2013”, ESPN , 2013. január 25. (Hozzáférés: 2012. október 16.) 
  5. ↑ „Ferrari to name 2013 car the F138”, autosport.com, Haymarket Publications, 2013. január 30. (Hozzáférés: 2013. január 30.) 
  6. ↑ Ferrari confirm they will launch their 2013 car on February 1st at Maranello. Sky Sports. BSkyB, 2013. január 16. [2013. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 25.)
  7. ↑ „New Ferrari to be more visually appealing than F2012”, crash.net (Hozzáférés: 2013. január 29.) „According to Spain's Marca newspaper, the car – currently known only by its factory reference number, 664” 
  8. ↑ „To be called ... F138”, Ferrari.com, Ferrari, 2013. január 30.. [2013. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. január 30.) 
  9. ↑ „Ferrari: F138”, vhegy.com, 2013. február 1.. [2017. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 20.) 
  10. ↑ a b c d Ferrari enthüllt F138: Mit Evolution gegen Vettel!, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  11. ↑ a b Ferrari sagt Red Bull mit Detailverbesserungen den Kampf an, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  12. ↑ Technische Daten des Ferrari F138, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  13. ↑ Antrieb: Ferrari setzt auf Zuverlässigkeit, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 22.)
  14. ↑ Blitzdiät im Dauerstress: Wie der F138 abspeckte, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 22.)
  15. ↑ F138-Projektleiter mit dem Ergebnis "ganz zufrieden", 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 22.)
Commons:Category:Ferrari F138
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrari F138 témájú médiaállományokat.

További információk

[szerkesztés]

A Scuderia Ferrari hivatalos honlapja