Gál Sándor (politikus)

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Gál Sándor (egyértelműsítő lap).

Gál Sándor
A magyar képviselőház elnöke
Hivatali idő 1909. november 13. – 1910. március 21.
Előd	Justh Gyula
Utód	Berzeviczy Albert
Született	1855. december 13.[1] Gyergyóújfalu
Elhunyt	1937. szeptember 4. (81 évesen) Szászrégen
Párt	Szabadelvű Párt Függetlenségi és 48-as (Kossuth) Párt 48-as Alkotmánypárt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
Foglalkozás	jogász politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Gál Sándor témájú médiaállományokat.

Gál Sándor (Gyergyóújfalu, 1855. december 13.^[2] – Szászrégen, 1937. szeptember 4.) politikus, országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke, belügyminisztériumi államtitkár.

Életpályája

Szegény székely primipilus családban született, édesapja dr. Gál Elek az 1848-49-íki szabadságharcot Bem hadseregében küzdötte végig három fivérével együtt.^[3] A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, ahonnan csak az általános amnesztia után tért haza. Édesanyja Gergely Karolina.

Elemi iskolai tanulmányait Gyergyószentmiklóson kezdte meg 1865-ben és ott folytatta tanulmányait a reáliskolákban, ahonnan a csíksomlyói gimnáziumba lépett át, majd innen Marosvásárhelyre és Kolozsvárra ment. Középiskolai és egyetemi tanulmányait a katholikus székely-alaptól nyert támogatással végezte el. Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen fejezte be.

Szászrégenben volt gyakorló ügyvéd, itt nyitotta meg irodáját. Maros-Torda vármegye közéletében nagy tevékenységet fejtett ki. Zászlóvivője volt a megyében a szász nemzetiségi túlkapások ellen küzdő magyarságnak. Az 1901. évi általános választások alkalmával a nyárádszeredai kerület régi szabadelvű képviselője helyére Kossuth-párti programmal megválasztották (1905-ben is). 1905–1910 között a mentelmi bizottság elnöke volt. Az 1905. évi nemzeti küzdelem tevékeny harcosa volt. 1906-ban ismét megválasztották. 1909. november 13. és 1910. március 21. között a képviselőház elnöke volt.^[4] 1916-ban az összeférhetetlenségi bizottság helyettes elnöke lett. 1918-ban belügyi államtitkárrá nevezték ki, de a forradalomkor a Károlyi Mihály-kormány azonnal felmentette állásából. A 48-as alkotmánypárt tagja volt.

1914. március 26-án Budapesten, a Ferencvárosban feleségül vette a nála 25 évvel fiatalabb Kochmeister Alojzia Margitot.^[5]

Jegyzetek

1. házassági anyakönyv
2. Több forrás tévesen 1868-at jelöli meg születése éveként, azonban elhunytakor 82 éves volt.
3. Pesti Hírlap, 1918. július 20.
4. Országgyűlési almanach 1922-1926
5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. IX. ker. állami házassági akv. 353/1914. folyószáma alatt.

Források

• Országgyülési almanach 1901-1905
• Országgyűlési almanach 1905-1906
• Országgyűlési almanach 1906-1910
• Országgyűlési almanach 1906-1910
• Országgyűlési almanach 1910-1918
• Magyar politikai lexikon 131-132. old.
• Pesti Hírlap, 1918. július 20.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Jónás Károly-Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848-2002. Budapest, Argumentum Kiadó, 2002
• A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905

Elődje: Justh Gyula

A magyar Országgyűlés elnöke 1909. november 13. – 1910. március 21.

Utódja: Berzeviczy Albert