Gilvánfa

Gilvánfa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Sellyei
Jogállás	község
Polgármester	Bogdán László (független)[1]
Jegyző	Dr. Balázs János
Irányítószám	7954
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	332 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	25,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 55′ 08″, k. h. 17° 57′ 48″45.91888889, 17.9633333345.918889°N 17.963333°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 08″, k. h. 17° 57′ 48″45.91888889, 17.9633333345.918889°N 17.963333°E
Gilvánfa Pozíció Baranya vármegye térképén
Gilvánfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilvánfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gilvánfa község Baranya vármegyében, az Ormánságban, a Sellyei járásban. A település közigazgatási ügyeit 2008. január 1. óta Magyarmecske, Magyartelek és Kisasszonyfa községekkel együttműködve, a Magyarmecske községben működő körjegyzőség látja el. A faluban cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

Fekvése

Pécstől mintegy 35, Sellyétől 10, Vajszlótól 12 kilométer távolságra fekszik, az Ormánságban. Közúton megközelíthető szomszédai észak felől Magyarmecske, dél felől pedig Besence.

Megközelítése

A 6-os főútról Szentlőrinc központjában leágazó, Sellye térségéig (Csányoszró-Nagycsány határáig) vezető 5805-ös út mentén fekszik, közúton csak azon érhető el mindegyik említett település felől.

Nevének eredete

A falu nevének eredetét illetően két számottevő teória ismert. Az egyik szerint a név a régi magyar Gilván személynévből alakult volna ki, ebben az esetben bizonyára e név viselője birtokolhatta hajdan ezt a területet. Egy másik verzió a környéken nagy mennyiségben tenyésző farontó gombák (gilva = sárga gévagomba, késői laskagomba) nevéből véli eredeztetni az elnevezést. A falunév első ismert írásos említése az 1332-1335-ben keletkezett pápai tizedjegyzékben, majd egy 1410-es oklevélben jelenik meg, „Gylwánfalwa” formában.^[3]

Története

Gilvánfa "régi magyar falu, melynek Harasztyak voltak ősi tulajdonosai. Haraszty Ferenc hagyatékából előbb leányai, majd az Istvánffyak tartották magukénak. A török uralom alatt Istvánffy leányának jegyajándékaként Draskovics grófé lett. A birtokrendezés után kincstári birtok lett. 1775 után gróf Batthyányaké volt. Lakosai földművelők voltak; a magyar lakosság ma is az".^[4]

Az itteni lakosok között először 1775-ben jegyeztek fel cigányokat, akkor még csak két családot, ami Baranya megyei viszonyok között még egyáltalán nem volt kiemelkedő, három másik ormánsági településen (Drávacsehi, Drávaszerdahely, Kiscsány) már akkor is 20 fölötti lélekszámban, 5-10% közti lélekszámarányban írtak össze cigány lakosokat. A 19. század közepén már nagyobb létszámú kolónia élhetett itt, ezt jelzi egy 1851-ből származó adat, melyben 54 "óhitű" gilvánfai lakosról esik szó. [A kifejezés feltehetően román nyelvet beszélő, görögkeleti vallást követő cigányokra vonatkozott.]^[3]

Ma már az ország legszegényebb, teljesen elcigányosodott faluja. A jelenlegi nagyszülők szüleik életéről beszélve még a vándorló életmód néhány jellegzetességéről számolnak be, illetve a letelepülés mozzanatait beszélik el. Ez utóbbi Gilvánfa esetében körülbelül a második világháborút megelőző időszakra tehető. Ez idő tájt környékén a ma Gilvánfán élő beások egy csoportja felépíti az úgynevezett Géza-telepet a falutól délre fekvő területen, az erdőben. A másik csoport tagjai, akik feltételezhetően a 19. század végén érkeznek ide, a harmincas években a falutól északra fekvő, műút melletti területen építik fel házaikat. Ezt a telepet Vethelnek (vett helynek) hívták, ami utalhatott arra, hogy a területet, amelyre kunyhóikat felhúzták, előzőleg maguknak megvásárolták.

A két csoport viszonylag sokáig erősen elkülönült egymástól. Az egyik, az erdei telepen élő csoport az északon, Vethelen élőtől a dikujésty, a másik a Géza-telepiektől az unturosi elnevezést kapta. E csoportmegjelölések használata kizárólag gilvánfai jelenség. A mai napig számontartják, ki diku, ki unturos család leszármazottja. A hovatartozásra egyébként a családnevek is utalnak. Az Orsósok általában az egykori dikuk, a Palkók, Ignáczok, Bogdánok, Csonkák pedig az unturosok utódai Gilvánfán. E megkülönböztetéseken kívül léteztek még más alcsoportok is. Ezek az úgynevezett vigák. Magyarul a faj, fajta, nagycsalád fogalmakat használják erre. Ezek a beások között férfi ágon számontartott leszármazási kategóriák. Sokáig megfigyelhető volt a szigorú endogámia (dikukon, illetve unturosok körében) és exogámia (vigák között) e csoportoknál. Diku lány nem mehetett hozzá unturos fiúhoz, másik családból valót kellett választania magának, illetve a szülők vagy a családhoz tartozó idősebbek döntését kellett elfogadnia.

2001-ben a lakosság 70,7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Orsós János
• 1994–1998: Orsós János (Flasko) (MDF)^[5]
• 1998–2000: Orsós János (független cigány kisebbségi)^[6]
• 2001–2002: Palkó László (független)^[7][8]
• 2002–2005: Orsós János (független)^[9]
• 2005–2005: Ignácz Csaba (független)^[10]
• 2005–2005: Gönczi Péter (független)^[11]
• 2005–2006: Gönczi Péter (független)^[12]
• 2006–2007: Bogdán János (független)^[13]
• 2008–2010: Orsós János (független)^[14]
• 2010–2014: Bogdán László (független)^[15]
• 2014–2019: Bogdán László (Fidesz-KDNP)^[16]
• 2019–2024: Bogdán László (független)^[17]
• 2024– : Bogdán László (független)^[1]

A településen 2001. január 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,^[7] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[18]

A következő önkormányzati ciklusban, egyetlen éven belül három időközi választást is kellett tartani Gilvánfán. 2005. április 24-én^[10] azért került sor újabb polgármester-választásra, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége;^[19] szeptember 11-én^[11] a tavasszal megválasztott polgármester halála miatt,^[19] december 18-án^[12] pedig ismét önfeloszlatás miatt kellett polgármestert (és új képviselő-testületet) választaniuk a lakosoknak.^[19]

Nem maradt időközi választás nélkül a 2006–2010-es önkormányzati ciklus sem: 2008. január 27-én a helyi képviselő-testület előző őszi önfeloszlatása miatt kellett a faluban időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani.^[20] A választáson az addig hivatalban lévő polgármester nem indult el.^[14]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	398	400	403	338	334	346	345	332
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 56,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,8%, felekezeten kívüli 77,4%.^[21]

2022-ben a lakosság 96,8%-a vallotta magát magyarnak, 69,9% cigánynak (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 83,5% volt római katolikus, 0,3% református, 0,3% görög katolikus, 2,9% egyéb katolikus, 3,2% felekezeten kívüli (9,8% nem válaszolt).^[22]

Ismert emberek

• Itt született 1928-ban Fenyvesi József festő.

Nevezetességei

• Gilvánfa területén, a magyarmecskei út árkának ásásakor került elő a környék egyik érdekes régészeti emléke, egy ellentett élű rézcsákány, melynek keletkezési idejét a régészek a korai rézkorra datálják.^[3]

Jegyzetek

1. Gilvánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Pörös Béla: A munka nélkül maradt falu (doc), 2014. (Hozzáférés: 2015. augusztus 6.)
4. Gilvánfa Község Krónikája 1972-73. Varga János krónikás, VB-titkár, kirendeltségvezető.
5. Gilvánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
6. Gilvánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
7. A 2001. január 28-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. január 28. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
9. Gilvánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
10. Gilvánfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. április 3. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
11. Gilvánfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. szeptember 11. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
12. Gilvánfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. december 18. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
13. Gilvánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
14. Gilvánfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. január 27. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
15. Gilvánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
16. Gilvánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
17. Gilvánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
18. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
19. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
20. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
21. Gilvánfa Helységnévtár
22. Gilvánfa Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál