Gordisa

Gordisa
református templom
református templom
Gordisa címere
Gordisa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Ginat Lior (független)[1]
Irányítószám7853
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség304 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 54″, k. h. 18° 14′ 20″45.798319°N 18.238881°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 54″, k. h. 18° 14′ 20″45.798319°N 18.238881°E
Gordisa (Baranya vármegye)
Gordisa
Gordisa
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gordisa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gordisa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Siklóstól délre, Harkánytól délkeletre fekszik, a Drávától és a horvát határtól mindössze 2 kilométerre. A további szomszédos települések: kelet felől Matty, nyugat felől Drávaszabolcs, északnyugat felől pedig Ipacsfa. Községhatára délen egy rövid (pár száz méteres) szakaszon egybeesik az országhatárral, abban az irányban a legközelebbi szomszédos település a horvátországi Alsómiholjáchoz (Donji Miholjac) tartozó Szentgyörgy (Sveti Đurađ).

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Siklós vagy Drávaszabolcs felől, az 5712-es úton.

Története

[szerkesztés]

Az Árpád-kori település Gordisa (Geredistye, Gradistye, Hídvég) nevét az oklevelek 1251-ben említették először Gradustan, Gradistan alakban írva, majd 1256-ban Gradiscam, 1296-ban Gueredystha írásmóddal fordult elő.[3] Más forrás szerint az első említés 1332 és 1336 között történt, Gerdesse, Kerdiste alakban.[4]

A település a Haraszt nemzetség birtoka volt, 1251-ben és 1266-ban Miklós bán fiai osztoztak meg rajta, ekkor Miklós, Salamon és Vajda kapta. 1296 előtt a Haraszt nemzetséghez tartozó Sági Benedek a lakatlan Geredistye, illetve Hídvég földet nővérével együtt sógorának, Rendi Tamásnak adta át. Az 1332-es összeíráskor a falu papja 100, 1334-ben 25, 1335-ben 30 báni pápai tizedet fizetett.

Lakói a történelem során végig magyarok voltak, többségében katolikusok és reformátusok.[4]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bulla Imre (független)[5]
  • 1994–1998: Kovács Sándor (független)[6]
  • 1998–2002: Lukácsné Kislaki Zsuzsanna (független)[7]
  • 2002–2006: Lukácsné Kislaki Zsuzsanna (független)[8]
  • 2006–2010: Lukácsné Kislaki Zsuzsanna (független)[9]
  • 2010–2014: Varnyu Eleonóra (független)[10]
  • 2014–2019: Lukácsné Kislaki Zsuzsanna (független)[11]
  • 2019–2024: Dr. Ginat Lior (független)[12]
  • 2024– : Dr. Ginat Lior (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
263
265
274
253
266
271
290
304
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,4%-a magyarnak, 25,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (32,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,1%, református 10,1%, felekezeten kívüli 6,3% (35,4% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 32,1% cigánynak, 0,4-0,4% németnek, bolgárnak és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,3% volt római katolikus, 7,7% református, 3,3% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 22,9% felekezeten kívüli (19,9% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1773-ban épült, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
  • Református temploma 1796-ban[4] (más forrás szerint 1830-ban[15]) épült, ma műemléki védelem alatt áll.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ „preludem ...vacuam habitatoribusque destitutam ab antiquo in uno loco ultra Drawam iuxta Karasu situatam...Gueredystha vel Hydwygh vocatam aut vocatas”) (Dl.1435, W.X. 229-31).
  4. ↑ a b c Gordisa leírása a siklósi kistérség honlapján. [2014. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  5. ↑ Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  8. ↑ Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  9. ↑ Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 1.)
  10. ↑ Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. ↑ Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  12. ↑ Gordisa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  13. ↑ Gordisa Helységnévtár
  14. ↑ Gordisa Helységnévtár
  15. ↑ A gordisai református templom a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. október 28.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]