Görcsönydoboka | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Troszt József (független)[1] | ||
Irányítószám | 7728 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 323 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 38,91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,51 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′, k. h. 18° 38′46.066667°N 18.633333°EKoordináták: é. sz. 46° 04′, k. h. 18° 38′46.066667°N 18.633333°E | |||
Görcsönydoboka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Görcsönydoboka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Görcsönydoboka (németül: Ketschinge-Tuwoke[3]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Mohácstól északra helyezkedik el, a Baranyai-dombság keleti részén, Somberek nyugati szomszédjában, a Csele-patak mellett.
A mai települést alkotó, egykor különálló két falu ma is jól láthatóan elkülönül egymástól, Cselegörcsöny a nagyobb és északabbra fekvő településrész, míg Cseledoboka az előbbi központjától bő egy kilométerre délkeletre helyezkedik el.
Zsáktelepülés, így közúton csak egy útvonalon érhető el: az 56 124-es számú mellékúton, mely Somberek lakott területének északi szélén ágazik ki nyugat felé a Mohácsot Pécsváraddal összekötő 5606-os útból, és a görcsönyi településrész központjában ér véget; onnan tovább Cseledobokára csak egy alsóbbrendű, önkormányzati út vezet.
Görcsönydoboka két külön település, Cselegörcsöny (németül Ketsching) és Cseledoboka (németül Tuwoke) volt egymás szomszédságában, a Csele-patak mellett. A két falu 1944-ben Görcsönydoboka néven egyesült. A településekről az első adat 1015-ből való; ekkor a pécsváradi apátság alapítólevelében a dobokai kőbánya nagy útját említik.
1295-ös adat Dobokai Miklóst említi, aki ekkor Óvári Konrád szolgálatában állt. 1323-ban Pál két szerviensét említik. 1329-ben a Dobokai nemesek osztozkodtak: rokonuk István fia Vizlo dobokai és nyavalyádi birtokát kettéosztották. 1331-ben a Dobokai nemesek birtoka volt, akik a megye közéletében 1281 és 1330 között szerepeltek. 1332-ben Görcsönynek és Dobokának is említik plébániáját.
A török időkben a falvak elnéptelenedtek, sokáig pusztán álltak.
A 18. század elején szerbek, majd németek telepedtek le itt.
2001-ben lakosságának 26,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Görcsöny településrész német neve Ketsching, Dobokáé Tuwoke. A település hivatalos horvát neve a mohácsi horvátok által használt Duboka, de a mohácsi és a lánycsóki horvátok által használt Garčin illetve Gerčin is elterjedt volt.[4]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 363 | 374 | 370 | 337 | 334 | 334 | 329 | 323 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 56% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 3,7%, felekezeten kívüli 2,7% (16,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 82,3%-a vallotta magát magyarnak, 35,3% németnek, 0,3% horvátnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 2,1% református, 1,2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (36,8% nem válaszolt).[14]
Cselegörcsöny falurész római katolikus temploma 1800-ban épült késő barokk stílusban. Szent Flórián tiszteletére szentelték fel. Egy mellette induló gyalogúton érhető el a kálvária. A cseledobokai templom később épült.