Harka | |||
Az Árpád-kori templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Soproni | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Duschanek Péter (független)[1] | ||
Jegyző | Lutter Tamás | ||
Irányítószám | 9422 | ||
Körzethívószám | 99 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2998 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 196,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 38′, k. h. 16° 36′Koordináták: é. sz. 47° 38′, k. h. 16° 36′ | |||
Harka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Harka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Harka (németül: Harkau) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Magyarország északnyugati részén, az Alpokalján, Soprontól 5 kilométerre délre, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el.
A határ magyar oldalán csak két települési szomszédja van: észak felől Sopron, kelet felől pedig Kópháza. Délkeleti szomszédja Sopronkeresztúr (Deutschkreutz), délnyugat felől pedig Hasfalva (Haschendorf) és Sopronnyék (Neckenmarkt) településekkel határos.
Átlagos tengerszint feletti magassága 204 méter. Sopron felől közelítve a faluba, a Harkai-csúcs (régi nevén Kogelberg) képe tárul elénk. A 276 méter magas domb kőzete gneisz, területe természetvédelmi oltalom alatt áll. Fontosabb botanikai értékei közé tartozik a védett szártalan bábakalács (Carlina acaulis).
Csak közúton közelíthető meg, Sopron belvárosa, illetve az M85-ös autóút és a 84-es főút csomópontja felől, mindkét irányból a 8645-ös úton. Korábban egy mellékút révén közvetlen összeköttetése volt Kópházával is, de azt a mellékutat az M85-ös építésével kettévágták, így Kópháza felől Harka ma már csak az előbb említett csomóponton keresztül érhető el.
Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a közelében húzódó Sopron–Szombathely-vasútvonalnak korábban volt Harka vasútállomása (soproni területen, a 8645-ös út vasúti keresztezésétől nem messze), amit csak az utóbbi években[mikor?] szüntettek meg, az alacsony kihasználtsága miatt. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget azóta Sopron vasútállomás kínálja. Erre vezették volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalavár-Nagykanizsa vasutat.[3]
A falu neve „Villa Harka” formában fordul elő először. Eredete a „horka” magyar méltóságnévre megy vissza, a nevet a bírói hatalmat viselő Tétény vezér fiától kapta.
Németül a település neve Harkau. Horvátul két neve van. A fertőhomoki horvátok Horkának, a kópháziak Huorkának hívták.[4]
A település lakónépességének változása:
Lakosok száma | 1772 | 1800 | 1885 | 1946 | 2159 | 2299 | 2622 | 2818 | 3046 | 2998 |
2010 | 2011 | 2013 | 2014 | 2016 | 2017 | 2019 | 2020 | 2022 | 2023 |
Harka népességének alakulása 1870-tól 2020 -ig
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 5,8% németnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 4,2%, evangélikus 9,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,1% (20,3% nem nyilatkozott).[12]
Sopron | ||
Kópháza | ||
Sopronnyék Hasfalva |