Heresznye

Heresznye
Heresznye címere
Heresznye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállásközség
PolgármesterRengel László (független)[1]
Irányítószám7587
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség262 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 13″, k. h. 17° 16′ 35″46.053619°N 17.276311°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 13″, k. h. 17° 16′ 35″46.053619°N 17.276311°E
Heresznye (Somogy vármegye)
Heresznye
Heresznye
Pozíció Somogy vármegye térképén
Heresznye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Heresznye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Heresznye (horvátul: Rasinja[3]) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyatádtól délre, a Dráva közelében, Vízvár és Bolhó között fekszik, a Barcs-Berzence közti 6801-es út mentén.

Története

[szerkesztés]

Heresznye Árpád-kori település, melyről az okleveles adatok a tatárjárást megelőző korszakig nyúlnak vissza.

Nevét már 1219-ben említették az oklevelekben-ben Haraznia iuxta Dravam alakban. Később, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, tehát már ekkor egyházas hely is volt, majd 1384-ben pedig már két Heresznye helységről emlékeznek meg az oklevelek.

1399-ben az egyik, Egyházasheresnye, a székesfehérvári káptalané, a másik, Felrétheresnye, az Alsólendvai Bánfiaké volt, majd később a Marczaliak birtokába került, 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul.

Az 1536-os adólajstrom szerint Felsőheresznye Török Bálinté, Alsóheresznye pedig Báthori Andrásé és az itteni plébánosé volt.

1550-ben Felső-Heresznye Tahy Ferencé, Bolhó-Heresznye Báthori Andrásé.

Az 1660-as pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék Szent-Györgyvár tartozékaként említette. ,

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól.

1726-ban és 1733-ban már csak puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. 1750-ben pedig már ismét önálló jobbágyközség volt, és a Széchenyiek voltak továbbra is a földesurai, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosa báró Solymossy Ödön volt.

A 18. század közepén a Dráva áradásai miatt lakói lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták.

1880-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmadrésze leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 715 lakosából 87 magyar, 628 horvát volt. Ebből 707 római katolikus, 6 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Rengel József (Agrárszövetség)[4]
  • 1994–1998: Rengel József (független)[5]
  • 1998–2002: Vida Imre (független)[6]
  • 2002–2006: Vida Imre (független)[7]
  • 2006–2010: Kolics Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Kolics Gábor (Fidesz)[9]
  • 2014–2017: Rengel László (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2017–2019: Rengel László (független)[11]
  • 2019–2024: Rengel László (független)[12]
  • 2024– : Rengel László (független)[1]

A településen 2017. szeptember 17-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
247
241
245
222
244
267
262
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 28,3% cigánynak, 27,1% horvátnak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,2%, református 0,8%, felekezet nélküli 6,3% (13,3% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 34,4% cigánynak, 16,4% horvátnak, 0,8% németnek, 0,4% románnak, 0,4% ukránnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 1,2% református, 2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[15]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  6. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  11. a b Heresznye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. szeptember 17. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  14. Heresznye Helységnévtár
  15. Heresznye Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
  • Heresznye pár képben a YouToubeon:[1]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]