Hetes | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Kaposvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pavelka Béla (független)[1] | ||
Irányítószám | 7432 | ||
Körzethívószám | 82 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1076 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 45,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 25′ 18″, k. h. 17° 41′ 34″46.421681°N 17.692850°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 18″, k. h. 17° 41′ 34″46.421681°N 17.692850°E | |||
Hetes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hetes község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Hetes Kaposvártól északnyugatra, 12 kilométerre fekszik, a Juta-Mezőcsokonya(-Pusztakovácsi) közti 6703-as út mentén, Csombárd-Osztopán felé a 6706-os út indul innen; az előbbiek mellett érinti a közigazgatási területeinek keleti szélét a Kaposvár-Fonyód közti 6701-es út is. Ily módon, az említett utak révén Kaposvár, Marcali és Somogysárd felé is vannak közúti összeköttetései. 1997-ben kezdték el a Hetest Kaposmérővel összekötő 3,6 kilométeres önkormányzati út építését, a beruházás 70 millió forintba került.
A megyeszékhely autóbusszal könnyen elérhető, óránként közlekednek a járatok. Hetes a Kaposvár–Fonyód- és a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes-vasútvonalon, a kaposfüredi illetve a kaposmérői állomásoktól (Kaposfüred vasútállomás, Kaposmérő vasútállomás) egyaránt 7 kilométerre van.
Hetes elnevezése a hét számnévből, illetve az azt felvevő 'hetes szolgáltató' nevéből ered. Lakói udvari szolgálatot teljesítettek, szabad gazdák voltak. A települést 1237-ben templomos helyként említi először Jakab somogyi főesperes. 1263-ban IV. Béla I. Osl nembeli Herbordnak adományozta. Az Országház előcsarnokában függő térkép már kettős karikával jelezte Hetest, 1490-ben mezőváros volt. A 15. században Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adta, akkor kaphatott a falu vásárjogot is.
A hódoltság alatt és utána is szünetelt a vásártartás, egészen 1847-ig. Az 1563. évi török kincstári adóív 40 hetesi házat említ. A pannonhalmi dézsmaváltság jegyzéke szerint 1660-ban Csobánc várához tartozott. A 18. században a Jankovich család birtokolta, tőlük vásárolta meg gróf Somssich Pongrác 1842-ben. A 20. század elején 1100-an laktak a községben. 1944 végén a Kaposvár-Fonyód vasútállomástól keletre fekvő szomszédos községekben telepítették ki a falu lakóit.
1945-ben mintegy 1200 hold szántót osztottak ki a helybelieknek, és 186-an kaptak 800 négyszögöles házhelyet. Az első termelőszövetkezeti csoport 1952-ben alakult, a Vikár Béla Mgtsz 1959 decemberében jött létre. A község 1969-ben Csombárd, Hetes és Juta közös tanácsának székhelye lett. A rendszerváltás után alakult körjegyzőségből 1990-ben vált ki Juta.
Kisebb dombok és lankás lejtők határolják a települést. Éghajlata kedvező, talaja termékeny. A 30-40 aranykoronás szántók rendkívül jó minőségűek. A község vízválasztó vonalra esik, északon a Balaton, délen a Kapos irányába folynak a vizek, közülük legnagyobb a Hidasi-árok. Hetes belterülete 163 ha, külterülete: 2500 ha. A község határában a következő helynevek fordulnak elő:
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1201 | 1176 | 1182 | 1186 | 1081 | 1073 | 1076 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 10,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 10,6% (32,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1% horvátnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 8% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (43,1% nem válaszolt).[12]