Hyrtl József
| Hyrtl József | |
 | |
| Született | Kismarton[8] |
| Elhunyt | 1894. július 17. (83 évesen)[9][2][7] Perchtoldsdorf[10] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Auguste Hyrtl (1870–) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Kitüntetései | díszpolgár (Perchtoldsdorf, Kismarton, Mödling)[11] |
| Sírhelye | Cemetery Perchtoldsdorf |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hyrtl József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hyrtl József (Kismarton, 1811. december 7. – Perchtoldsdorf, 1894. július 17.) orvosdoktor, anatómus, egyetemi tanár, patológus, rektor.
Életpályája
[szerkesztés]1813-ban Bécsbe költözött családjával. Zenésznek készült, majd a bécsi egyetem orvosi szakát végezte el 1831-től. 1833-ban a bécsi anatomiai intézetben díjazatlan prosectornak nevezték ki. 1835-ben orvosi oklevelet szerzett. 1837-ben a prágai, 1845-ben pedig a bécsi egyetem tanára lett. 1847-ben az Osztrák Tudományos Akadémia tagja lett. 1865-ben rektor lett. 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett. 1890-ben a Bécsi Orvosi Társaság tiszteletbeli tagjává nevezte ki.
Művei
[szerkesztés]- Vergleichende anatomische Untersuchungen über das Gehörorgan des Menschen und der Säugethiere (Prága, 1845)
- Lehrbuch der Anatomie des Menschen mit Rücksicht auf physiologische Begründung und praktische Anwendung (Prága, 1846) (2. kiadás. Bécs, 1850., 18. kiadás. Bécs, 1885. Magyarul: Ford. Foltényi János, Rhédey Antal segélyével, boncztani szótárral. Buda, 1849)
- Handbuch der topographischen Anatomie und ihrer praktisch-medizinisch-topographischen Anwendungen (Bécs, 1847) Két kötet. (7. kiadás. Wien, 1882. Magyarul: Az ember gyakorlati tájboncztana, orvosnövendékek számára. Sárospatak, 1869)
- Beiträge zur vergleichenden Anbiologie (Bécs, 1850)
- Beiträge zur Morphologie der Urogenitalorgane der Fische (Bécs, 1850)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Who Named It? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. január 3., PIM58872, Hyrtl József
- ↑ Hyrtl, Joseph (BLKÖ)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ https://regiowiki.at/wiki/Joseph_Hyrtl
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914.
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Budapest, Medicina, 1990.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 1024. o. ISBN 963-85433-5-3
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest, Enciklopédia, 1925. 982 o.; 2. átdolgozott, bővített kiadás, 1927. 575 o., 50 t., 14 térkép
