Illocska

Illocska
Szent Márton római katolikus templom
Szent Márton római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterKehi József (független)[1]
Irányítószám7775
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség228 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 18° 31′ 24″45.800969°N 18.523269°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 18° 31′ 24″45.800969°N 18.523269°E
Illocska (Baranya vármegye)
Illocska
Illocska
Pozíció Baranya vármegye térképén
Illocska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Illocska témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Illocska (németül: Illutsch[3]) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Villánytól dél-délkeleti irányban fekszik, közvetlenül a déli (magyar-horvát) államhatár mellett, bár határátkelőhellyel nem rendelkezik. Határában húzódik a Karasica-patak található, mely az elmúlt évszázadok során meghatározó volt az itt élők életében.

A szomszédos települések a határ magyarországi oldalán: észak felől Kislippó, északkelet felől Ivándárda, nyugat felől Beremend, északnyugat felől pedig Lapáncsa. Nagyon kevés híja van annak, hogy nem határos észak felől még Magyarbóly községgel is. Dél felől a községhatár egybeesik az országhatárral, ebben az irányban a legközelebbi szomszédos település a horvátországi Lőcs (Luč).

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, csak egy öt számjegyű mellékúton (57 119) érhető el, az 5702-es útról Magyarbólynál letérve.

Története

[szerkesztés]

A község neve egy 1496. évi okmányban olvasható először Wylakcza alakban írva. Feltételezések szerint ez a falu volt akkor Illocska. A török megszállás alatt a település elnéptelenedett, de a felszabadító háborúk után nem magyarok, hanem délszlávok települtek be. A falu magyar eredetű Újlak nevét a 18. században fokozatosan kiszorította a délszlávok által használt Illocska név. Ebben a században olvadt egybe a szomszédos, ugyancsak délszlávok lakta Csat községgel.

A 19. század második felében magyar családok is megjelentek a településen.

1910-ben 591 lakosa volt. Ebből 18 fő magyar, 311 fő német, 251 fő szerb, 3 fő horvát és 8 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 192 fő tudott magyarul.[4]

Az 1920-as években a lakosság nagy részét kitevő délszláv lakosság jelentős része Jugoszláviába települt át. A második világháború után pedig több német családot kitelepítettek a községből. A lakosság korábban katolikus és ortodox vallású volt. A 20. század végén a lakosság döntő többsége római katolikus.

A falu a 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

A falu a 20. század második felében a hanyatlás és a stagnálás útjára lépett. A faluba vezető utat és a kultúrházat 1958-59-ben az akkori tanácselnöknek id. Mészáros Józsefnek és a falubeliek áldozatos munkájának köszönheti a falu.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Juhos József független[5]
1994–1998 független[6]
1998–2002 független[7]
2002–2006 független[8]
2006–2010 független[9]
2010–2014 független[10]
2014–2019 független[11]
2019–2020 független[12]
2020–2022 Kehi József alpolgármester (ügyvivőként)
2022–2024 Kehi József független[13]
2024– független[1]

A településen 2022. május 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a községet 30 éven át irányító Juhos József 2020. augusztus 31-én elhunyt.[14] A választást eredetileg még 2020. december 6-ára írták ki,[15] de abban az időpontban már nem lehetett megtartani, a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt, és új időpontot sem lehetett kitűzni azok feloldásáig; az átmeneti időszakban Kehi József alpolgármester ügyvivő polgármesterként irányította a települést. Az időközi választáson öt jelölt indult, akik közül Kehi József egymagában is megszerezte a szavazatok több mint 50 %-át.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
241
238
247
241
235
226
226
228
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 1,2% horvátnak, 1,7% németnek, 0,4% örménynek, 0,4% románnak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 24% (4,1% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,8% németnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19% volt római katolikus, 5,8% református, 0,4% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 26,1% felekezeten kívüli (47,3% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Márton római katolikus templom (1891)
  • Szerb ortodox templomot 1908, műemléki védelem alatt áll.
  • Három műemlék jellegű kereszt található még, egy a falu bejáratánál és a két templomnál egy-egy.

A faluban díszpolgárokat is avattak. Schmidt Károlyt, aki felkutatta a hősi halottak nevét, s monográfiát ír a faluról, illetve Czékó Sándort, aki nagy áldozatot vállalva járult hozzá a római katolikus templom felújításához. A múlt őrzői, de inkább a jövő építői ők.

Ismert emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Illocska települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
  5. ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  7. ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  8. ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  9. ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
  10. ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
  12. ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  13. ↑ Illocska települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. május 8. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  14. ↑ Illocskai Helyi Választási Bizottság 5/2020. (IX. 23.) határozata
  15. ↑ Illocska települési időközi polgármester-választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. december 6. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
  16. ↑ Illocska Helységnévtár
  17. ↑ Illocska Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]