Ez a szócikk feltüntet forrásokat, de azonosíthatatlan, hol használták fel őket a szövegben. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts lábjegyzetekkel ellátni az állításokat! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Irgalmasok | |
Alapítva | 1572 |
Védőszent | |
Az Irgalmasok weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Irgalmasok témájú médiaállományokat. |
Az irgalmasok (teljes nevén: Betegápoló Irgalmasrend, latinul: Ordo S. Joannis a Deo, OSJD, Ordo Hospitalarius, OH) laikus férfi szerzetesrend, a legjelentősebb katolikus férfi betegápoló rend.
A rend alapítójának Istenes Szent Jánost tekintik, pedig ő valójában nem akart rendet alapítani. Halálakor, 1550-ben Antonio Martinra bízta munkatársait. Martin a granadai kórház megszervezése után Madridban alapított új kórházat, munkatársai pedig Andalúzia különböző városaiban.
Egyre inkább úgy látták, hogy célszerű volna betegápoló renddé alakulniuk, ezért ketten Rómába mentek, hogy jóváhagyást nyerjenek erre V. Piusz pápától. A jóváhagyást 1572-ben kapták meg, és egyikük ott maradt Itáliában:
A rend a végleges jóváhagyást 1586-ban V. Szixtusztól kapta meg. 1624-ben kolduló renddé minősítették, és megadták neki e rendek minden kiváltságát.
A rend célja a betegek testi-lelki gondozása — mindenkié, függetlenül származásától, vallásától, de külön figyelemmel a szegényekre.
Regulájuk az ágostonosokét követi, a legfőbb elöljárókat hat, a tartományi elöljárókat három évre választják.
Bár laikus rend, házanként 1-2 tagja pap. A házak elöljárói egyházi joghatósággal felruházott laikusok.
Tagjai két év novíciátus után 6–9 évig évenként egyszerű, majd ünnepélyes örök fogadalmat tesznek; ebből a negyedik fogadalom a betegek ápolása.
Címerük csücskös talpú, reneszánsz jellegű pajzs, amin kék mezőben, zöld leveles ágon nyitott arany gránátalma piros belseje látható. Az almán arany latin kereszt, fölötte hatágú arany csillag.
Jelmondataik:
Magyarországon a 17. század közepén telepedtek meg:
nyitottak kórházat és rendházat.
A magyarországi házak 1856-ig az ausztriai Szent Mihály főangyal provinciához tartoztak, ekkor kiváltak, megalakították az önálló, magyarországi Szeplőtelen fogantatás provinciát. A tartományfőnök székhelye 1872-ig Pozsonyban volt, azóta a budapesti Szent István konventben.
A Szeplőtelen fogantatás provincia tartományfőnökei:
A rend magánjellegű kórházait 1925 körül nyilvános, 1931-ben közkórházakká minősítették, illetve alakították. A kórházak mellett mindenütt gyógyszertárat is üzemeltettek.
Statisztikai adatok (konvent és kórház / rendtag / beteg):
2009-ben a rend intézményei: