Jászkarajenő

Jászkarajenő
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Jászkarajenő címere
Jászkarajenő címere		 Jászkarajenő zászlaja
Jászkarajenő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásCeglédi
Jogállásközség
PolgármesterPalya István Kálmán (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2746
Körzethívószám53
Testvértelepülései
Lista
Tusnádfürdő
Népesség
Teljes népesség2492 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület65,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 02″, k. h. 20° 04′ 14″47.050650°N 20.070610°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 02″, k. h. 20° 04′ 14″47.050650°N 20.070610°E
Jászkarajenő (Pest vármegye)
Jászkarajenő
Jászkarajenő
Pozíció Pest vármegye térképén
Jászkarajenő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászkarajenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászkarajenő község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pest vármegye déli csücskében helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyével is. Egyike azon jász településeknek, amelyek nem Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartoznak. A település Szolnok és Cegléd között van, közel a Tisza mentén kialakult üdülő-övezethez (Tiszakécske, Kerekdomb, Tősfürdő-Lakitelek)

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közúton három irányból közelíthető meg: Cegléd felől Törtelen és Kőröstetétlenen át a 4609-es úton, Tiszakécske irányából a 4615-ös úton, keleti szomszédja, Tiszajenő felől pedig szintén a 4609-esen. Közigazgatási területének nyugati részét egy szakaszon érinti a Nagykőrös–Szolnok közti 4613-as út is, de belterületeit az elkerüli.

Vasútvonalak nem érintik Jászkarajenőt, a legközelebbi vasúti megállási pont a Tiszajenő központjának északi részén, körülbelül 5 kilométerre fekvő Tiszajenő-Vezseny megállóhely.

Története

[szerkesztés]

A Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.

A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Cibakházához tartozott. A község területe a 13. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben. Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.

Kara község a 16. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni, római katolikus plébániája 1863-ban alakult. Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.

1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt.

Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.

Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Heimann Gyula (független)[3]
  • 1994–1998: Heimann Gyula (független)[4]
  • 1998–2002: Heimann Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Heimann Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Palya István Kálmán (független)[7]
  • 2010–2014: Palya István Kálmán (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019–2024: Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2724
2723
2613
2538
2566
2514
2492
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 5,7%, felekezeten kívüli 9,1% (27,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szlováknak, ukránnak és románnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 4,9% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma - neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom 1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.

  • Református temploma - 1899-ben épült.
  • Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt „Vén Gulyásnak” is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi.
  • Ragadozó madár: A római katolikus templom mögött, a polgármesteri hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a „Ragadozó madár” áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.

Oktatás

[szerkesztés]
  • Napköziotthonos Óvoda
  • Gróf Széchenyi István Általános Iskola

Híres emberek

[szerkesztés]

Közművelődés

[szerkesztés]
  • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár
  • Jászkarajenői Pózolj Tehénnel Verseny

Testvérvárosa

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  9. ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  10. ↑ Jászkarajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  11. ↑ Jászkarajenő Helységnévtár
  12. ↑ Jászkarajenő Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]