Jászladány

Jászladány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Jászladány címere
Jászladány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászapáti
Jogállásnagyközség
PolgármesterBertalanné Drávucz Katalin (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5055
Körzethívószám57
Népesség
Teljes népesség5480 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület92,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′, k. h. 20° 10′47.366667°N 20.166667°EKoordináták: é. sz. 47° 22′, k. h. 20° 10′47.366667°N 20.166667°E
Jászladány (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Jászladány
Jászladány
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Jászladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászladány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jászladány nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A megye északi szélén, a Jászság délkeleti részén fekszik. A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Jászkisér, kelet felől Tiszasüly, délkelet felől Besenyszög, dél felől Szászberek, nyugat felől pedig Jászalsószentgyörgy. A térség fontosabb települései közül Jánoshida 9, Jászapáti 20, Szolnok pedig 24 kilométer távolságra található.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton négy irányból közelíthető meg: Újszász és Jászapáti felől a 3227-es, Jászalsószentgyörgy és Tiszasüly felől pedig a 3226-os úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 32-es főútról érhető el (Hatvan vagy Szolnok irányából, Jászalsószentgyörgynél vagy Újszász keleti szélénél letérve, vagy pedig a 31-es főútról (Budapest vagy Füzesabony irányából, jászapáti letéréssel.

A közúti tömegközlekedés autóbuszos szolgáltatója a Volánbusz.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Jászladány vasútállomás a belterület északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3226-os útból kiágazó 32 326-os számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók.Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először.
Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda" szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták.

A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek. A családok egy része kitelepült a város tulajdonában lévő kiskunsági Benepusztára, ahol 1907-ben önálló községet hoztak létre.[3]

A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Szántó László (FKgP-MDF)[4]
  • 1994–1998: Sziráki Benedek (független)[5]
  • 1998–2002: Dankó István (független)[6]
  • 2002–2006: Dankó István (független)[7]
  • 2006–2010: Dankó István (független)[8]
  • 2010–2011: Drávucz Katalin (független)[9]
  • 2011–2014: Drávucz Katalin (független)[10]
  • 2014–2019: Drávucz Katalin (független)[11]
  • 2019–2024: Bertalanné Drávucz Katalin (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Bertalanné Drávucz Katalin (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2011. november 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5642
5604
5426
5360
5507
5423
5480
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 12,3% cigánynak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 1,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,6% (25,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, ukránnak, szlováknak, horvátnak és németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 1,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (46,3% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A római katolikus templom belső tere

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1826-ban Kozlay Jenő magyar honvéd tiszt és az amerikai polgárháború tiszteletbeli (Brevet) dandártábornoka.
  • Itt született 1894-ben Lázár Imre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő.
  • Itt született 1910-ben Glauber Andor orvos, ortopédsebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1959)
  • Itt született 1934-ben Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bartók Archívum volt vezetője, a Bartók- és Haydn-kutatás nemzetközileg elismert egyénisége.

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Jászladány két testvértelepülése:[17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kürti László: Ladánybenei évszázadok. Ladánybene önkormányzata, 2. bővített kiadás, 2018. 
  4. ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ a b c Jászladány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 20. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  12. ↑ Jászladány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
  13. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Jászladány Helységnévtár
  16. ↑ Jászladány Helységnévtár
  17. ↑ Jászladány híd lett Erdély és Vajdaság között. (Hozzáférés: 2016. január 5.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]