Kömörő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Fehérgyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 4943 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 485 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 35,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,37 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 46″, k. h. 22° 35′ 19″48.029510°N 22.588635°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 46″, k. h. 22° 35′ 19″48.029510°N 22.588635°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömörő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kömörő község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Az Alföldön, Szatmárban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szamosközben fekvő település.
A megyeszékhely, Nyíregyháza kb. 75 km, Fehérgyarmat 9 km, Penyige 5 km, Túristvándi 5 km, Kölcse 13 km, Tiszabecs 21 km, Mánd 8,5 km, Tunyogmatolcs 14 km távolságra található.
Közúton a 491-es főútról Penyigénél Túristvándi felé letérve, egy mellékúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás a MÁV 113-as számú, Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta vonalán Penyige vasútállomása, amely a településtől kb. 5 km-re található.
Kömörő nevét az oklevelek 1344-ben említik először, Kemerew néven. 1300-as évek elején a Kömörey család volt birtokosa. 1344-ben I. Lajos király a Kölcseyeknek tett új adományt a településre.
1481-ben a Kömörey család tagjai közül Kömörey Mihályné és leányai ismét részt kapnak benne. 1496-ban Ujhelyi László és Szepessy Lászlóné voltak a település birtokosai. 1518-ban Werbőczy István volt itt birtokos, aki részét elcseréli Perényi Istvánnal.1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János és Rácz Miklós voltak itt birtokosok.
1561-ben Fekete Kelemenffy János, 1638-ban Szuhay Gáspár és Máté, Becsky László özvegye, és Mosdóssy Imre voltak birtokosai.
1655-ben Perényi Zsigmondné, 1668-ban Melith Klára, Albisi Zólyomi Miklósné is birtokosaiként vannak feltüntetve.
A 18. században még a Kölcseyeké, de később egészen a Kende családé lett.
A 19. század végén urai a Kende, gróf Rhédey, Czerjék, Ilosvay és Szűcs családok voltak.
A 20. század elején Kende Zsigmond a nagyobb birtokosa.
A településen 2003. november 15-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[19]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 569 | 558 | 571 | 589 | 498 | 500 | 485 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[20]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 11,9% cigánynak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 83,7%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (8,9% nem válaszolt).[21]
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 13,1% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,4% volt római katolikus, 67,1% református, 3% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 6,6% felekezeten kívüli (20,3% nem válaszolt).[22]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakosainak többsége, mintegy 90%-a református vallású. Római katolikus kb. 5%, görögkatolikus kb. 2,5%, és nem tartozik felekezethez vagy egyházhoz, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.[23]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 83,7%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (8,9% nem válaszolt).[21]
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szatmári Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kölcsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.