Kenny Barron |
 |
Életrajzi adatok |
Született | 1943. június 9. (81 éves)[1][2][3] Philadelphia[4] |
Iskolái | Empire State College |
Pályafutás |
Műfajok | |
Hangszer | zongora |
Díjak |
- American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
- National Endowment for the Arts
|
Tevékenység |
- dzsesszzongorista
- zeneszerző
- neveléstudós
- előadóművész
- dzsesszzenész
|
Kiadók |
- Criss Cross Jazz
- Candid Records
- Enja Records
|
|
|
Kenny Barron weboldala |
 |
|
Kenny Barron (Philadelphia, 1943. június 9. –) amerikai dzsesszzongorista. Kilencszer nevezték a Grammy-díjra.
Karrierje alatt olyan hírességekkel dolgozott, mint például Sonny Stitt, Eddie „Lockjaw” Davis, Stan Getz. Mint „sideman” általában triói voltak.
2010-ben a Berklee College of Music tiszteletbeli doktora lett Angélique Kidjo, Paco de Lucía, és a dalszerző duo a Huff és Kenneth Gamble társaságában.
- (válogatás)
- Voyage, és Stan Getz
- Piccolo, és a quartet de Ron Carter Quartet
- People Time és Stan Getz
- Standards
- It's Time
- Scratch
- You Can't Go Home Again és Chet Baker
- The Only One
- The Moment
- Live at Maybeck Hall
- Rhythm-a-ning
- The Red Barron Duo és Red Mitchell
- Green Chimneys és Buster Williams
- Night and the city és Charlie Haden
- Super Standarts Super trio és Al Foster és Jay Leonhart
- Live at Bradley's (club de jazz)
- The perfect set
- Sambao
- Images és Kenny Barron (piano), Stefon Harris (vibraphone), Anne Drummond (alto and c-flute), Kiyoshi Kitagawa (bass), Kim Thompson (drums)
- Tchaikovsky's The Nutcracker (Vertical Jazz, 2001)[5]
- The Classical Jazz Quartet Play Bach (Vertical Jazz, 2002)[6]
- The Classical Jazz Quartet Play Rachmaninov (Kind of Blue, 2002; 2006)