Keresztury Dezső

Keresztury Dezső
1988-ban Budapesten (fotó: Kertész Dániel)
1988-ban Budapesten
(fotó: Kertész Dániel)
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1945. november 15. – 1947. március 14.
ElődTeleki Géza
UtódOrtutay Gyula
Született1904. szeptember 6.[1]
Zalaegerszeg
Elhunyt1996. április 30. (91 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
PártNemzeti Parasztpárt
Foglalkozás
Díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztury Dezső témájú médiaállományokat.

Keresztury Dezső (Zalaegerszeg, 1904. szeptember 6. – Budapest, 1996. április 30.[2]) Széchenyi-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja, a Goethe Társaság magyar tagozatának elnöke.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Dr. Keresztury József, ügyvéd, és eőri Eöry Etelka (1880–1954), akik 1899. november 18-án kötöttek házasságot Nemesgulácson.[3][4][5][6] Apai nagyszülei Keresztury György kisbirtokos és Devecser Erzsébet voltak.[7] Anyai nagyszülei a nemesgulácsi római katolikus nemesi származású eőri Eőry Miklós (1838–1920), mérnök, földbirtokos,[8] és nemes Nagy Eleonóra Matild (1854–1899) voltak.[9][10]

Tanulmányait Eötvös-kollégistaként a budapesti, a berlini és a bécsi egyetemen végezte. 1928-ban szerzett magyar–német szakos tanári diplomát. 1929–36 között a berlini egyetem magyar lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa, majd 1945-ig az Eötvös József Collegium magyartanára, közben 1937-től 1943-ig a Pester Lloyd című német nyelvű napilap irodalmi, később kulturális rovatvezetője. 1945-ben a budapesti egyetem magántanára és a Magyar Írók Szövetsége alapító tagja. 1945–47 között a Nemzeti Parasztpárt tagjaként vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1945-től 1948-ig az Eötvös József Collegium igazgatója. 1945–50 között a Nemzeti Parasztpárt tagja. 1948-tól 1950-ig a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa. 1950-től nyugdíjba vonulásáig – 1971-ig – az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1988-tól a Veres Péter Társaság tiszteletbeli elnökségi tagja, 1994-től a PEN Club tiszteletbeli elnöke volt.

Szobra Zalaegerszegen (Szórádi Zsigmond alkotása)
Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/2-1-109.

Művei

[szerkesztés]
  • A nemzeti klasszicizmus essay-irodalma. Fejezetek egy nagyobb tanulmányból; Dunántúl Ny., Bp., 1928 (Minerva-könyvtár)
  • Arany János (tanulmány, 1937, 1971)
  • Ungarn. Ein Novellenbuch; szerk. Keresztury Dezső; Korn, Breslau, 1937
  • Balaton; összeáll. Keresztury Dezső; Officina, Bp., 1940 (Officina képeskönyvek) (franciául, németül is)
  • A német irodalom kincsesháza; szerk. Keresztury Dezső; Athenaeum, Bp., 1941 (Az európai irodalom kincsesháza)
  • Alt Budapest in Text und Bild; Officina, Bp., 1942 (Officina Hungarica)
  • Balogh József–Illyés Gyula–Keresztury Dezső: Hírünk a világban; Hungária Ny., Bp., 1944
  • Helyünk a világban (tanulmány, 1946)
  • A magyar irodalom képeskönyve (szerkesztette, 1956)
  • Dunántúli hexameterek 1946-1956 (versek, 1956, 1974)
  • Lassul a szél (szonettek, 1957)
  • A német elbeszélés mesterei. 1-2.; vál., szerk., bev. Keresztury Dezső, jegyz. Walkó György; Európa, Bp., 1957 (A világirodalom klasszikusai)
  • A magyar irodalom képeskönyve; összeáll. Keresztury Dezső; Magvető, Bp., 1957
  • Arany János 1817-1882. A költő halálának 75. évfordulójára; szerk. Keresztury Dezső, V. Nyilassy Vilma, Illés Lászlóné; Magyar Helikon, Bp., 1957 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai)
  • A német líra kincsesháza (szerkesztette, 1959)
  • A magyar zenetörténet képeskönyve (szerkesztette Vécsey Jenővel és Falvay Zoltánnal, 1960)
  • Balaton; Panoráma, Bp., 1960
  • Német költők antológiája (szerkesztette, 1963)
  • Emberi nyelven. Keresztury Dezső versei 1930-1965 (versek, 1965)
  • "S mi vagyok én...?", Arany János 1817-1856 (tanulmány, 1967)
  • Európai pillanatok (versek Gink Károly fotóira, 1968)
  • Festbeleuchtung auf dem Holzmarkt und andere ungarische Erzählungen; szerk., utószó Keresztúry Dezső, németre ford. Bruno Heilig et al.; Goverts, Stuttgart, 1968
  • "S két szó között a hallgatás ...". Magyar mártír írók antológiája; vál., szerk. Keresztury Dezső, Sík Csaba; Magvető, Bp., 1970
  • Üzenet. Szemelvények a magyar irodalom századaiból; vál., jegyz. Margócsy József, szerk. Keresztury Dezső; Tankönyvkiadó, Bp., 1970
  • Örökség. Magyar író-arcképek; Magvető, Bp., 1970 (Elvek és utak)
  • Arany János; Akadémiai, Bp., 1971 (A múlt magyar tudósai)
  • A szépség haszna (tanulmányok, 1973)
  • Balaton (fotóalbum; kísérőszöveg Balla Demeter felvételeihez, 1974) (angolul, franciául, németül, olaszul, oroszul is)
  • Így élt Arany János (1974)
  • Arany és az MTA (1975)
  • Égő türelem (versek, 1975)
  • A magyar opera- és balettszcenika (Staud Gézával és Fülöp Zoltánnal, 1975)
  • Nyitott kör (versek, 1976)
  • Változatok Bartók színpadi műveire (versek Gink Károly fotóira, 1976)
  • Szelényi Károly: Balaton és vidéke. Táj változó fényben; bev., versek Keresztury Dezső; Corvina, Bp., 1978 (angolul, németül is)
  • A viaskodás szonettjeiből; rajz Szalay Lajos; Keresztury Dezső, Bp, 1979
  • Válogatott versek (válogatott versek, 1979)
  • Így éltem (versek, 1979)
  • A viaskodás szonettjeiből (versek, 1979)
  • Hat tétel a nyelvről (versek, 1979)
  • Istenek játékában (versek, 1981)
  • Híres magyar könyvtárak (Gyarmathy László fényképeivel, 1982)
  • Pásztor (versek, 1982)
  • A kedves után. Egy verses napló töredékei (1984)
  • Állandóság a változásban (versek, 1984)
  • Árnyak nyomában. Válogatott színikritikák (tanulmányok, 1984)
  • Helyünk a világban. Tanulmányok. Új válogatás; Szépirodalmi, Bp., 1984
  • Pannonhalma; fotó Meződy Ö. István. szöveg Keresztury Dezső; IPV, Bp., 1984
  • A palota foglya. Arany János utolsó pályaszakasza; s.n., Bp., 1985
  • A magyar önismeret útja (esszé, 1985)
  • A keszthelyi Helikon Könyvtárról; szöveg Keresztury Dezső, fotó Gyarmathy László; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1985
  • "Csak hangköre más." Arany János, 1857-1882 (tanulmány, 1987)
  • Keresztury Dezső: Babits. Levelek, tanulmányok, emlékek; szerk., vál., szöveggond., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Zrínyi Ny., Bp., 1988 (A nyomdaipari szakközépiskola és a Zrínyi Nyomda Babits-sorozata)
  • Kapcsolatok (visszaemlékezések, 1988)
  • Határok, frontok (versek, 1989)
  • A közelítő csönd; ill. Szalay Lajos; s.n., s.l., 1989
  • Mindvégig. Arany János 1817-1882 (1990)
  • Önarcképek, 1904-1991; előszó Major Ottó; Zalai Nyomda–Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1991
  • "S mik vagyunk mi?". Tanulmányok, esszék, cikkek; Mikszáth, Salgótarján, 1992 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
  • Keresztury Dezső 57 verse; Magyar Bibliofil Társaság–Magyar Irodalomtörténeti Társaság–Zalai Nyomda, Bp., 1992
  • Emlékezéseim. Szülőföldeim (emlékezés, 1993)
  • Nehéz méltóság. Tragédia; utószó Kovács Sándor Iván: A hadvezér és a polgármester. Élmény és tragikum Keresztury Dezső Zrínyi-drámájában; Argumentum, Bp., 1993 ("Csak tiszta forrásból". A Magyar Irodalomtörténeti Társaság "Szövegkiadások"-sorozata)
  • Féktelen idő. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Bp.–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
  • Imádság békességért. A költő kilencvenedik születésnapjára; Zalaegerszeg Város Önkormányzata–Magyar Bibliofil Társaság, Zalaegerszeg–Bp., 1994
  • Valaki tenyerén. Keresztury Dezső istenes versei; vál. Monostory Klára, rajz Szántó Erika; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1994
  • Haza, nagy ég alatt. Magyarország; kép Palotás Rezső, szöveg Keresztury Dezső; Aerofotó, Bp., 1995
  • Válogatott műfordítások; sajtó alá rend., bev., jegyz. Monostory Klára; Európa, Bp., 1997
  • Balaton. Táj változó fényben; fotó Szelényi Károly, bev., versek Keresztury Dezső ; Magyar Képek, Bp., 1998 (angolul és németül is)
  • Menschen, Werke, Verbindungen. Literatur- und kulturgeschichtliche Studien; szerk. Eva-Marie Kallen; Jelenkor, Pécs, 1999
  • Imádság békességért; Tótfalusi Kis Nyomdaipari Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola, Bp., 2000 ("Génius" könyvek)
  • Önismeret. Esszék, tanulmányok; Argumentum, Bp., 2001
  • Batsányi János, 1763-1845; Tapolcai Városszépítő Egyesület, Tapolca, 2004 (Tapolcai füzetek)
  • Szétbogozhatatlan. Válogatott versek a szerelemről, 1930-1995; József Attila Városi Könyvtár, Zalaegerszeg, 2004
  • Keresztury Dezső dedikál; szerk., előszó Szemes Péter; Keresztury Könyvtári Alapítvány, Zalaegerszeg, 2009

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Emléktáblája van egykori lakóhelyén, az V. kerületi Semmelweis utca 4. számú házon, továbbá Tapolcán és Balatonfüreden (portrédomborművel).
  • Mellszobra van Zalaegerszegen kívül abban a faluban is, amelyet igazi otthonának tekintett: Nemesgulácson.
  • Általános iskolát neveztek el róla a főváros X. kerületében, Kőbányán, emellett általános iskolát nevezték el róla Nemesgulácson.
  • A zalaegerszegi Általános Művelődési Központ 2007 óta Keresztury Dezső nevét viseli.
  • Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Gyászjelentése. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 30.)
  3. ↑ familysearch.org polgári anyakönyvek - Keresztury Miklós ás Eőry Etelka házassága - 1899. november 18. Nemesgulács
  4. ↑ Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996. Budapest, 1997, Biográf Kiadó.
  5. ↑ Születése bejegyezve Zalaegerszeg állami születési akv. 758/1904. folyószám alatt.
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Patonay Lászlóné Eőry Etelka
  7. ↑ familysearch.org Keresztúry József keresztelői adatlapja
  8. ↑ familysearch.org Eőry Miklós keresztelői adatlapja
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Eőry Miklósné Nagy Eleonóra
  10. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Gulács - halottak - Eőry Miklósné Nagy Eleonóra halála - 1899. dec. 28.

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban?. 1000-től 2000-ig. [Szerk. Gerencsér Ferenc]. [Budapest], 2000, Tárogató Kvk.
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996. Budapest, 1997, Biográf Kiadó.

További információk

[szerkesztés]
  • Kortárs magyar írók 1945-1997
  • Keresztury Dezső a PORT.hu-n (magyarul)
  • MR. Balaton – a cikk végén egy Keresztury pincevers olvasható
  • Keresztury Dezső 80 éves. Válogatott bibliográfia; összeáll. Kiss Gábor; Zala megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1984
  • Keresztury Dezsőről. Cikkek, kritikák; vál., szerk. Téglás János; Tótfalusi Kis Miklós Nyomdaipari Műszaki Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Bp., 1994
  • Keresztury Dezső kilencvenedik évére; szerk. Kovács Sándor Iván, bibliográfia Fatér Bernadett, Rózsás Beáta, Senkóné Horváth Ilona; Önkormányzat, Zalaegerszeg, 1994
  • Keresztury Dezső, 1904-1996; szerk. Andó Éva, Markó Alexandra; ELTE Fonetikai Tanszék, Bp., 1997 (A hetvenes évek magyar nyelvészei)
  • Csak tettem a dolgom...". Keresztury Dezső a magyar művelődés szolgálatában. Beszélgetések, riportok; szerk. Kis Kádi Géza, Kiss Gábor; Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg, 1998
  • Németh G. Béla: Keresztury Dezső, 1904-1996. Elhangzott: 1999. november 22.; MTA, Bp., 2001 (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)
  • Matyikó Sebestyén József: Keresztury Dezső és Balatonfüred; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2002 (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai)
  • Ormándi János: A kultúrpolitikus Keresztury Dezső; APC-Stúdió, Gyula, 2003
  • Keresztury Dezső, az Eötvös Collegium igazgatója, 1945-1948. Tanulmányok; szerk. Paksa Rudolf; Argumentum–Eötvös József Collegium, Bp., 2004
  • Németh István Péter: Kettős szivárvány, avagy A Poeta doctus és a Piktor. Adalékok Keresztury Dezső és Egry József barátságához; Balaton Akadémia, Keszthely, 2007 (Balaton Akadémia könyvek)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Elődje:
gróf Teleki Géza
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
1945. november 15. – 1947. március 14.
 Utódja:
Ortutay Gyula