Kisvarsány | |||
Kisvarsányi utcakép a református templommal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Vásárosnaményi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Tiba Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4811 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 968 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 78,18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,83 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′, k. h. 22° 18′48.150000°N 22.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 09′, k. h. 22° 18′48.150000°N 22.300000°E | |||
Kisvarsány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvarsány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisvarsány község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
A falu nevének „Varsány” tagja ómagyar törzsi helynév, míg „Kis-” előtagja megkülönböztetésül szolgál a szomszédos Nagyvarsánytól.
A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén helyezkedik el, Vásárosnamény északnyugati szomszédságában. A szomszédos települések közül Nagyvarsány alig 1, Vásárosnamény mintegy 3 kilométerre található; a megyeszékhely, Nyíregyháza mintegy 60 kilométer távolságra fekszik.
Közúton Vásárosnamény vagy Nagyvarsány érintésével érhető el, a 4115-ös úton. Déli határszélét pontszerűen érinti még a 4108-as út is.
Távlati tervek szerint a település mellett fog elhaladni az M3-as autópálya legkeletibb, az országhatárig vezető szakasza is.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 111-es számú Mátészalka–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Kisvarsány megállóhely a belterület északnyugati szélén helyezkedik el, a 4115-ös út mellett, közel a nagyvarsányi határhoz, ezáltal könnyen kiszolgálja az utóbbi település lakóit is.
Kisvarsány és környéke már az újkőkorban is lakott hely volt, területén neolit- és bronzkori leletek kerültek felszínre, de találtak itt szkíta és hun eredetű leletanyagot is.
A 15. századig nevét Varsánynak hívták.
1366-ban azonban már két Varsány nevű település Óvarsány és Újvarsány volt említve.
1371-ben a Káta nemzetségből származó Csaholyi Péter birtoka volt.
1426-ban már mai formájában Kisvarsány néven írták nevét, tehát ekkor már Kisvarsány és Nagyvarsány két különálló település volt.
A 16. században több birtokosa is volt: így a Ráskay, Butykay, Cseley, Kopócsy, Ibrányi és a Rozsályi Kún családok is.
A 17. században a Barkóczy, Haller, gróf Barkóczy és gróf Pethő családok voltak földesurai.
A 18. század végén és a 19. század elején a Hunyady, Kubinyi, gróf Gyulay, Sulyok és Péchy család birtoka volt.
A 19. század végén és a 20. század elején gróf Gyulay Istvánnak volt itt nagyobb birtoka, 1926-ban pedig Braun Andornak, Csillag Sándornak, Máthé Bélának és a Rochlitz Dávid fiai és Friedmann Adolf cégnek. 1969-ben Vásárosnaménnyal közös községi tanács alakult, Vásárosnamény székhellyel. 1979-ben a Nagyvarsány és Gyüre egyesítésével létrejött Varsánygyüre társközsége lett. 1990-ben önálló községi önkormányzatot hoztak létre.
A helyi önkormányzat címe: 4811 Kisvarsány, Dózsa György út 39., telefonszáma: 45/481-305, faxszáma: 45/580-012.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1035 | 1021 | 1030 | 979 | 955 | 976 | 968 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,2%, református 60,8%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 4,5% (23,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 95,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, románnak és ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,4% volt római katolikus, 56,1% református, 1,6% görög katolikus, 4,2% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 12,5% felekezeten kívüli (21,8% nem válaszolt).[13]
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakosainak többsége, kb. 86,5%-a református vallású. Római katolikus kb. 6,5%, görögkatolikus kb. 3,5%. míg más felekezethez, illetve egyházhoz kb. 2% tartozik. Nem tartozik egyetlen felekezethez sem kb. 0,5%, nem válaszolt vagy ismeretlen pedig kb. 1%.[14]
A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szabolcs-Beregi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.
A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (püspökség) Szabolcsi Főesperességének Szatmári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. A római katolikus vallású lakosok a Vásárosnaményi Plébánia nagyvarsányi fíliájába járhatnak misére.
A Hajdúdorogi egyházmegye (püspökség) Szatmári Főesperességének Nyíri Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával, Vásárosnamény filiája.