Komlóskert

Komlóskert (Chmeľnica)
Komlóskert zászlaja
Komlóskert zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1315
PolgármesterZita Pleštinská
Irányítószám064 01
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség980 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság521 m
Terület12,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 43″, k. h. 20° 43′ 53″49.295278°N 20.731389°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 43″, k. h. 20° 43′ 53″49.295278°N 20.731389°E
Komlóskert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlóskert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Komlóskert (1899-ig Hobgárt, szlovákul: Chmeľnica, korábban Hobgart, németül: Hopgarten) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 3 km-re délkeletre, a Poprád bal oldalán fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a német hof (= udvar) és garten (= kert) főnevekből származik. Ugyanis a lublói várudvarhoz tartozó kert volt. Mivel a település német nyelvjárásában a hof szó hob-ként hangzik, tévesen azt hitték, hogy a komló (németül hopfen) szó van benne, s ezért a magyar hivatalnokok a 19. század végén a Komlóskert nevet adták neki. Ez utóbbi tehát egy értelmetlen névmagyarosítás eredménye.

Története

[szerkesztés]

1315-ben „Hophengart” néven említik először. A soltészjog alapján németekkel telepítették be. Az ólublói vár birtoka volt. 1352-ben I. Lajos király a Lublót birtokaiban megerősítő oklevelében említi „Hophgarten” falut. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. 1433-ban a betörő husziták a falut elpusztították. 1440-ben az újabb betörés során lakói megvédték. 1579-ben egy Podolin, Gnézda és Ólubló között kitört birtokvita kapcsán említik „Hophkardt” települést. A 17. században sokat szenvedett a kuruc harcokban. 1662-ben hatalmas árvíz pusztította el a falut, ennek következtében költözött a mai helyére. Azelőtt ugyanis a maitól 1 km-re, a Poprád jobb partján feküdt. A mai templom helyén ekkor fakápolna épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOBGARTEN. Elegyes Német falu Szepes Várm- lakosai katolikusok, fekszik Gnazdához 1 mértföldnyire, határja meglehetős.”[2]

1828-ban 135 ház volt a faluban 980 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hobgart, német falu, Szepes vmegyében, a Poprád mellett, ut. p. Lubló 1 óra, hegyoldalban. Földje középszerű, terem árpa, zab, burgonya, len, kender, káposzta, répa. Telek 24. Majorsági nincs az erdőt kivéve. Lakos 1083 mind r. kath., plebániával és templommal. A nyelv német, azonban különös dialectus, melly valamennyi szepesi némettől elüt, s majdnem érthetetlen. Lakosai részint fuvarból, részint marhakereskedésből élnek. Birja a falut Raisz György, Lublóvár ura.”[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

Német lakosságának nagy részét a második világháború után kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek. Ma a Szepességben az egyetlen olyan falu, ahol a németek viszonylag megőrizték nemzeti identitásukat, ápolják kultúrájukat.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 653, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 914 lakosából 797 szlovák és 107 német volt.

2011-ben 946 lakosából 723 szlovák és 184 német.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 19.)

További információk

[szerkesztés]