Konyár

Konyár
Református templom
Református templom
Konyár címere
Konyár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállásközség
PolgármesterVig Szilárd (független)[1]
Irányítószám4133
Körzethívószám54
Testvértelepülései
Lista
Margitta
Népesség
Teljes népesség2026 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′, k. h. 21° 40′47.316667°N 21.666667°EKoordináták: é. sz. 47° 19′, k. h. 21° 40′47.316667°N 21.666667°E
Konyár (Hajdú-Bihar vármegye)
Konyár
Konyár
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Konyár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Konyár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Konyár község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Debrecentől mintegy 30 kilométerre délre fekszik, az észak-alföldi régióban.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hajdúbagos, északkelet és kelet felől Hosszúpályi, délkelet felől Esztár, dél felől Hencida és Gáborján, délnyugat felől Szentpéterszeg, északnyugat felől pedig Derecske.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4811-es út, ezen érhető el Derecske és Esztár felől is.

A hazai vasútvonalak közül a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Konyár vasútállomás a belterület központi részének északnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4811-es útból kiágazó 48 312-es számú mellékút teszi lehetővé. (A vasútnak egyébként van egy Konyári Sóstófürdő nevű megállóhelye is, de az már Hosszúpályi területén található.)

Története

[szerkesztés]

Konyár az álmosdi Chyre nemzetség ősi birtoka volt.

A XVI. században birtokos volt itt a henczidai Bacsó, a Kállay, és a Csáky család is.

1605-ben Bocskaitól szabadalomlevelet kapott a település.

1660 és 1690 között a község a törököktől sokat szenvedett.

1745-ben a település földesura a herczeg Eszterházy család volt.

A falu határán húzódott keresztül az ún. Ördögárok is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Forrás
1990–1994 Dr. Fülep László független [3]
1994–1998 [4]
1998–2002 [5]
2002–2006 Dr. Nédics István független [6]
2006–2010 Dr. Fülep László független [7]
2010–2014 Fidesz [8]
2014–2019 Vig Szilárd független [9]
2019–2024 [10]
2024– [1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2145
2182
2183
2087
2057
2053
2026
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 8,7% cigánynak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 44,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 33,5% (15,6% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,1% ukránnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,2% volt református, 1,9% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 29% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A XVIII. században épült református templom. A templomot az Európai Unió támogatásával 2006-ban felújították.
  • Látnivalói közt említhető még a közelmúltban újjáépült Művelődési Ház.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
  • A nevezetességek közé tartoznak a rendszeresen megrendezett konyári falunapok is.
  • A Kurucz Albertről elnevezett konyári falumúzeum.
  • A 2020-ban felújított konyári tájház

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  9. ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Konyár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Konyár Helységnévtár
  13. ↑ Konyár Helységnévtár