Kémes | |
református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Siklósi |
Jogállás | község |
Polgármester | Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1] |
Irányítószám | 7843 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 419 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 65,02 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6,89 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″45.824444°N 18.100278°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″45.824444°N 18.100278°E | |
Kémes weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kémes témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kémes község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
A település Baranya déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén helyezkedik el, a Fekete-vízbe torkolló Pécsi-víz és a Kémesi-árok összefolyása közelében. Szomszédai észak felől indulva, az óramutató járása szerint Drávapiski, Drávacsepely, Szaporca, Cún és Baranyahídvég.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Harkányon át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 58-as főúton, majd az 5717-es és az 5804-es úton.
A környező kisebb települések közül Szaporcával és Tésenfával az 58 126-os, Cúnnal az 58 127-es számú mellékút köti össze.
A települést a hazai vasútvonalak közül a Barcs–Villány-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt a község területén, Kémes megállóhely, a belterület északi szélén. 2007 márciusa óta azonban szünetel a forgalom a vonalon.
E terület első lakóira utaló leletek a bronzkor késői szakaszából valók. A római időkben itt élőkre utaló lelet egy feltárt sír volt.
A község nevének első írásos említése 1077-1095 közötti időkből való, a Rád (Dráva) birtok I. László király kori határjárásban tűnt fel Kemus néven, 1177-ben pedig Kemes alakban említik. A határjárásban körülhatárolt uradalom 5 mai falu: Tésenfa, Kémes, Csehi, Szerdahely és Kovácshida területét ölelte fel, pontosan követve ezek mai határát.
Még a tatárjárás előtt kerülhetett a Kán nemzetséghez tartozó Siklósiak kezére, mert egy 1251-ben a két Kémesen (Nagy- és Kiskémes) és uradalmán mint öröklött birtokukon osztoztak, amely Simon fia Gyulának jutott.
A középkori település az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepel, s papja 1335-ben 12 báni pápai tizedet fizetett.
A török uralom ideje alatt végig lakott volt, lakói azóta is magyarok.
2013. április 25-én kihelyezett kormányülést tartottak a településen.[3]
A településen 2018. október 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[11]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 499 | 476 | 468 | 438 | 450 | 440 | 430 | 419 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, református 27,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (13,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,5% volt római katolikus, 20,2% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).[15]
A térképeken Szársomlyó vagy Harsányi-hegy szerepel, de a környék népének ajkán gyakran hallani az Ördögszántotta hegy elnevezést is. Az alábbi legenda Kémesen jegyezték le, a helyi dél-somogyi nyelvjárásban:
„Volt egy gyönyörű lány, akire szömöt vetött az ördög. Egy napon megjelönt az anyjánál, és azt mondta, add neköm a lányodat, mert úgy is elviszöm. A furfangos öregasszony fogadást ajánlott az ördögnek: Ha napkeltéig fölszántod a Harsányi-hegyet, elvihetöd. Az ördög alkonyat után nagy garral nekilátott. Még éjfél se vót, már végzött is a hegy egyik felivel. Az anya megrémült. Mit csinyáljon? Mit csinyáljon? - Bémönt a tikólba, megkereste a kokast, a lába közé fogta és jól megszorétotta, erre az elkezdött kukorékóni, a környék kakasai meg mind utána mondták. Amikor az ördög meghallotta, azt hitte, hajnalodik és elvesztötte a fogadást. Mérgében dúlva-fúlva visszafutott a pokolba, ahol lemönt, forró kénköves víz fakadt. Ebbű lett a harkányi feredő. Az anyja csalafintasága révén így menekült meg a lány, a szél barázdálta hegyet meg azúta is Ördögszántotta-hegynek híjják.”[16]