Kémes

Kémes
református templom
református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterSzolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1]
Irányítószám7843
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség419 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″45.824444°N 18.100278°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″45.824444°N 18.100278°E
Kémes (Baranya vármegye)
Kémes
Kémes
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kémes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kémes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kémes község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Baranya déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén helyezkedik el, a Fekete-vízbe torkolló Pécsi-víz és a Kémesi-árok összefolyása közelében. Szomszédai észak felől indulva, az óramutató járása szerint Drávapiski, Drávacsepely, Szaporca, Cún és Baranyahídvég.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Harkányon át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 58-as főúton, majd az 5717-es és az 5804-es úton.

A környező kisebb települések közül Szaporcával és Tésenfával az 58 126-os, Cúnnal az 58 127-es számú mellékút köti össze.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Barcs–Villány-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt a község területén, Kémes megállóhely, a belterület északi szélén. 2007 márciusa óta azonban szünetel a forgalom a vonalon.

Története

[szerkesztés]

E terület első lakóira utaló leletek a bronzkor késői szakaszából valók. A római időkben itt élőkre utaló lelet egy feltárt sír volt.

A község nevének első írásos említése 1077-1095 közötti időkből való, a Rád (Dráva) birtok I. László király kori határjárásban tűnt fel Kemus néven, 1177-ben pedig Kemes alakban említik. A határjárásban körülhatárolt uradalom 5 mai falu: Tésenfa, Kémes, Csehi, Szerdahely és Kovácshida területét ölelte fel, pontosan követve ezek mai határát.

Még a tatárjárás előtt kerülhetett a Kán nemzetséghez tartozó Siklósiak kezére, mert egy 1251-ben a két Kémesen (Nagy- és Kiskémes) és uradalmán mint öröklött birtokukon osztoztak, amely Simon fia Gyulának jutott.

A középkori település az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepel, s papja 1335-ben 12 báni pápai tizedet fizetett.

A török uralom ideje alatt végig lakott volt, lakói azóta is magyarok.

2013. április 25-én kihelyezett kormányülést tartottak a településen.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kiss Kálmán (független)[4]
  • 1994–1998: Fauszt György (független)[5]
  • 1998–2002: Fauszt György (független)[6]
  • 2002–2006: Horváth Zoltánné (független)[7]
  • 2006–2010: Horváth Zoltánné (független)[8]
  • 2010–2014: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2018: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2018–2019: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[12]
  • 2024– : Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1]

A településen 2018. október 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
499
476
468
438
450
440
430
419
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata
Kiss Géza mellszobra

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, református 27,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (13,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,5% volt római katolikus, 20,2% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (26,6% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma 1800-ban épült, a festett kazettás mennyezet 1826-ból való.
  • A kémesi református templom szószéke
    A kémesi református templom szószéke
  • A kémesi református templom festett kazettái
    A kémesi református templom festett kazettái
  • A kémesi református templom festett kazettái
    A kémesi református templom festett kazettái

Nyelvjárás

[szerkesztés]
Dél-Dunántúl nyelvjárásai

A térképeken Szársomlyó vagy Harsányi-hegy szerepel, de a környék népének ajkán gyakran hallani az Ördögszántotta hegy elnevezést is. Az alábbi legenda Kémesen jegyezték le, a helyi dél-somogyi nyelvjárásban:

„Volt egy gyönyörű lány, akire szömöt vetött az ördög. Egy napon megjelönt az anyjánál, és azt mondta, add neköm a lányodat, mert úgy is elviszöm. A furfangos öregasszony fogadást ajánlott az ördögnek: Ha napkeltéig fölszántod a Harsányi-hegyet, elvihetöd. Az ördög alkonyat után nagy garral nekilátott. Még éjfél se vót, már végzött is a hegy egyik felivel. Az anya megrémült. Mit csinyáljon? Mit csinyáljon? - Bémönt a tikólba, megkereste a kokast, a lába közé fogta és jól megszorétotta, erre az elkezdött kukorékóni, a környék kakasai meg mind utána mondták. Amikor az ördög meghallotta, azt hitte, hajnalodik és elvesztötte a fogadást. Mérgében dúlva-fúlva visszafutott a pokolba, ahol lemönt, forró kénköves víz fakadt. Ebbű lett a harkányi feredő. Az anyja csalafintasága révén így menekült meg a lány, a szél barázdálta hegyet meg azúta is Ördögszántotta-hegynek híjják.”[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Kihelyezett kormányülés lesz. [2013. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  4. ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  11. ↑ a b c Kémes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. október 28. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. ↑ Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  13. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  14. ↑ Kémes Helységnévtár
  15. ↑ Kémes Helységnévtár
  16. ↑ Zentai, 8-9. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]